Gregersen Gudbrand emlékpark avatása

„Aki az Úr kegyéből jómódban éli mindennapjait, kötelessége segíteni a rászorulókat.”

Gregersen Gudbrand norvég ácsmester Magyarországon csinálta meg a karrierjét. Példás életet élt választott hazájában, nagy családot alapított, hatalmas vállalatokat irányított, dolgozott szorgalmasan, megszokta, megszerette új hazáját. Szobon telepedett le, feleségül vette az esztergomi hentes lányát, Sümeghy Alojziát. Tizenkilenc gyermekük született.

Gregersen Gudbrand a vasútépítésekkel alapozta meg hírnevét, ezután több fatelepet és asztalosáru-gyárat létesített a fővárosban, és elérkezettnek látta az időt arra, hogy Pest-Buda világvárossá alakításából is kivegye a részét.

Az ő nevéhez fűződik a Népszínház és a Budai Polgári Kaszinó, valamint az Országház asztalosmunkáinak elkészítése, a Mátyás templom helyreállítása. 1885-ben Országos Iparkiállítás nyílt a Városligetben, és az épületek nagy részét a Gregersen cég építette. Vidéki munkái közül kiemelkedik a szegedi Kakasos templom, amelynek tervezője Schulek Frigyes. A Gregersen cég végezte a keleti pályaudvar teljes cölöpözési munkálatait.

1879 márciusában Szegedet elöntötte a Tisza. Több ezer ház omlott össze. Az újjáépítési munkákban Gregersen oroszlánrészt vállalt, a károk elhárításában való közreműködésével lett országosan ismert, és több száz családnak épített új otthont saját költségén.

Gregersen soha nem felejtette el, hogy honnan indult. Magyar nemesként is megmaradt lelkében norvég ácsmesternek.

Emlékét megőrizzük ️