Karácsony Gergely le kell mondani! Maga ALKALMATLAN a főváros vezetésére! Még valami, azzal hogy utcára viszi a #mindenszarhívők et. Ne gondolja azt ha baj lenne, mi a csendes TÖBBSÉG nem mennénk oda rendet vágni köztetek! Pridemester úr MONDJON LE!
KÖSZÖNÖM

Karácsony Gergely végül 293 szavazatnyi különbséggel nyerte meg a főpolgármester-választást Vitézy Dáviddal szemben, az érvénytelen szavazatok újraszámlálását követően.
A választás eredeti, nem jogerős eredménye 324 szavazatnyi különbséget mutatott Karácsony Gergely javára. Vitézy Dávid fellebbezése és az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után a különbség 293 szavazatra csökkent, de az eredmény nem változott meg.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát követően Vitézy Dávid elfogadta az eredményt. A hivatalos, jogerős eredmények megtekinthetők a Nemzeti Választási Iroda honlapján.

Budapest iparűzési adóbevételei jelentősen emelkedtek 2019 óta, a növekedés közel 85%-os volt a 2019-es és 2024-es adatok összevetésekor.
2019-ben a Fővárosi Önkormányzat iparűzési adóbevétele 163,97 milliárd forint volt.
2024-re ez az összeg a költségvetési becslések szerint elérte a 300 milliárd forintot (pontosabban 303 milliárd forintot), ami 85%-os emelkedést jelent.
Fontos megjegyezni, hogy bár az adóbevétel nominálisan jelentősen nőtt, ez főként a gazdasági növekedésnek és az inflációnak köszönhető, mivel az iparűzési adó mértéke Budapesten nem változott (maradt a 2%-os maximális kulcs). A növekvő bevételek mellett a fővárosnak a szolidaritási hozzájárulás jogcímén az állam felé teljesítendő befizetései is emelkedtek.

A szolidaritási hozzájárulás (gyakran hívják szolidaritási adónak is) egy magyarországi, az önkormányzatokat érintő pénzügyi mechanizmus. Lényege, hogy az állam az anyagi szempontból tehetősebb, magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől von el forrásokat, hogy azokat a kevésbé jómódú önkormányzatok működésének finanszírozására fordítsa.
Főbb jellemzői:
Célja: Az esélyegyenlőség javítása az önkormányzatok között, a területi különbségek csökkentése és a szegényebb települések támogatása.
Alanyai: A magasabb iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok, amelyeknek be kell fizetniük ezt a hozzájárulást a központi költségvetésbe. A befizetők listáját és a pontos összegeket a Kormány rendeletben határozza meg évente.
Alapja: Az önkormányzatok iparűzési adóbevételeinek egy része, amely meghalad egy bizonyos, jogszabályban rögzített szintet.
Gyakorlat: A rendszer működése és a hozzájárulás évről évre növekvő mértéke gyakran vita tárgyát képezi a befizető (főleg nagyvárosi) önkormányzatok és a központi kormányzat között.

Budapest Főváros Önkormányzatának 2025. évi eredeti, a Közgyűlés által elfogadott költségvetésének főösszege 448 milliárd forint volt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a főváros gazdálkodását jelentős mértékben befolyásolják a kormánnyal fennálló viták, különösen a szolidaritási hozzájárulás (egyfajta elvonás) miatt. A Kúria a 2025-ös költségvetést – mivel nem tartalmazta a teljes, 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás összegét – jogszabályellenesnek minősítette, ami miatt a Magyar Államkincstár inkasszált a főváros számlájáról, és a büdzsé emiatt jelentős mínuszba került az év során.

Budapest a Rákosrendező területét 50,9 milliárd forintos teljes vételáron vásárolja meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV Zrt.), élve elővásárlási jogával. Az ügylet megítélése politikai és gazdasági szempontból is megosztott, így a "jó üzlet" kérdése nézőpont kérdése.
A vételár és a tranzakció részletei
Teljes vételár: 50,9 milliárd forint.
Fizetési feltételek: A vételárat a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Budapesti Közművek Zrt. (BKM) fizeti ki több részletben, 2039-ig.
Első részlet: A BKM 2025 márciusában átutalta az első, 12,7 milliárd forintos részletet az MNV Zrt. számlájára.
Kármentesítés: A terület vételárának fedezete és a szükséges, jelentős összegű kármentesítés költsége nem szerepelt a főváros 2025-ös költségvetésében, ami a költségvetés módosítását tette szükségessé, és politikai vitákat generált.
Jó üzletet kötött-e a főváros?
Az ügylet megítélése attól függ, milyen szempontokat veszünk figyelembe:
Fővárosi vezetés álláspontja: Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés szerint jó üzletet kötöttek a budapestiek érdekében. Céljuk, hogy ne az arab befektetők (Eagle Hills), hanem a főváros döntsön a terület sorsáról, és a fejlesztés a budapestiek érdekeit szolgálja (pl. parkok, villamosfejlesztés). Szeptemberben a főváros és a kormány megállapodást írt alá, amelynek értelmében a fővárosnak is járnak az arab befektetőnek beígért állami beruházások.
Kritikus hangok/ ellenzéki álláspont: A Fidesz-KDNP fővárosi frakciója és más kritikusok szerint a vételár indokolatlanul magas, és az ügylet pénzügyi csődbe viszi a fővárost, mivel a terület kármentesítése és fejlesztése óriási plusz kiadást jelent. Egyes vélemények szerint a vételár (50,9 milliárd forint) alulértékelt az állam szempontjából az arab beruházáshoz képest, de túl drága a főváros anyagi helyzetét tekintve.
Összefoglalva: a tranzakció lehetővé teszi, hogy a főváros gyakorolja az irányítást a kulcsfontosságú terület felett, de jelentős pénzügyi terhet és kockázatot is jelent a jövőbeni fejlesztések és a kármentesítés miatt.

Köszönöm, üdvözlettel: Schauer Viktor László