Csehország 2022-ben úgy döntött, hogy a 2018-2021 közötti évek átlagos banki adózott eredményének 120%-a feletti részt adóztatja meg 60%-os különadóval egészen 2025-ig, az energiaszektorra együtt összesen mintegy 3,2 milliárd eurónyi éves bevételt várnak az intézkedéstől.

Spanyolország 2022-ben a 800 millió eurót meghaladó nettó kamat- és díjbevételre 4,8%-os különadót vetett ki, az adó elvileg 2024-ig lesz életben, és évi 3 milliárd euró bevételt hozhat.

Litvánia idén tavasszal közölte, hogy 2018-2021 közötti átlagos nettó kamatbevétel 150%-át meghaladó nettó kamatbevételre vet ki 60%-os adót, mégpedig 2024-ig. A 410 millió eurósra tervezett adóbevételt katonai kiadásokra fordítják az Oroszországgal szomszédos NATO-tagállamban.

Olaszország idén augusztus elején jelentette be, hogy 40%-os különadót vet ki a magasabb kamatkörnyezet miatt keletkezett banki többletnyereségre, amiből közel 3 milliárd eurót kíván beszedni. Miután a tőzsde érzékenyen reagált a hírre, a kabinet tisztázta: az új adó nem haladhatja meg a bankok mérlegfőösszegének 0,1%-át. Az adóváltoztatásnak még át kell jutnia az olasz parlamenten, ahol kisebb módosítások várhatnak rá.

Lettország szintén augusztusban jelentette be, hogy jövőre mintegy 140 millió euró többletbevételre tehet szert egy olyan javaslat értelmében, amely a bankokat az osztalékfizetés időpontjában 20%-os, az előző évi nyereség alapján számolt különadó megfizetésére kötelezné. A javaslat a 2024-es költségvetési tárgyalások része, még nem végleges.

A legfrissebb példa Szlovénia, amely azt tervezi, hogy ötéves adót vet ki a bankok profitjára, hogy ezzel segítse az ország történetének egyik legsúlyosabb árvízkatasztrófája utáni helyreállítás finanszírozását. A bankok teljes eszközállományának 0,2%-át teheti ki az új adó, az újjáépítés teljes költségeit 7 milliárd euróra becsülik, ezt jelentős részben így a bankok állnák.

Észtország nem egy új bankadóval, hanem egy meglévő adó emelésével próbálkozik: a pénzügyminisztérium június közleménye szerint 18%-os új társaságiadó-kulcsot határoz meg a bankok számára a jelenleg 14%-kal és a korábbi tervekben szereplő 22%-kal szemben. Az adóemelés a kormány által tervezett adóreformok sorába illeszkedik, amelynek keretében a személyi jövedelemadót és az áfát is 20%-ról 22%-ra tervezik emelni. A bankok társasági adójának az emelése csak 2025-től valósulhat meg.

Ausztriában a változó kamatozású hitelek kívánatosnál magasabb aránya miatt felerősödtek azok a politikai hangok, amelyek felrótták: miközben az adósokra nagyobb teher hárul, a bankok bevételei nőnek, és az osztrák kormány ezt tétlenül nézi. Az ellenzéki politikusok közül többen is követelték a bankok terheinek a növelését.