Pokoli állapotok uralkodnak Svédországban!

Svédországban szeptember 11-én tartanak parlamenti-és önkormányzati választásokat. Napjainkban az országot olyan erőszakos bűncselekményhullám rázza meg, amelyre még nem volt példa a modern skandináv történelemben. Először fordul elő, hogy a bűnözés a választók legfontosabb problémáinak a listáján az első helyen szerepel a választások előtt. "Ez egy nagyon egyedi típusú svéd választás lesz, ahol egy nagyon szokatlan téma kerül a napirend élére" - mondta Henrik Ekengren Oscarsson, a Göteborgi Egyetem politológus professzora a Dagens Nyheter című újságnak. A megkérdezettek 41 százaléka mondta azt, hogy a törvény és a rend a legfontosabb kérdés a társadalomban, valamint ezek legfontosabb politikai kérdések.

Patrik Öhberg, a SOM Intézet politológusa szerint "ez az első olyan választási kampány az utóbbi időben, ahol ez a probléma olyan magasan szerepel a napirenden, hogy minden pártnak - akár akarja, akár nem - meg kell vitatnia a kérdést". Ez kedvezhet a Mérsékelt Pártnak, a Kereszténydemokratáknak vagy a Svéd Demokratáknak. A politikai spektrum másik oldalán pedig a Baloldali Párt, a Zöldek és a kormányzó Szociáldemokraták számára lehet hátrányos. A Szociáldemokrata Párt 2014 óta áll a svéd kormány élén. Ez alatt a nyolc év alatt a bűnözés országszerte tovább nőtt, és elviselhetetlen szintre emelkedett. Svédországban az elmúlt években hetente, néha hetente többször is történtek bombákkal, kézigránátokkal vagy más robbanószerkezetekkel elkövetett támadások.

2021 novemberében Stefan Löfven kormányfő lemondott pártelnöki és miniszterelnöki tisztségéről, és Magdalena Andersson lett Svédország első női miniszterelnöke. 2022 áprilisában több svéd városban erőszakos zavargások és a rendőrség elleni muszlim támadások törtek ki, amikor Rasmus Paludan iszlámellenes aktivista megpróbálta elégetni a Korán másolatait. Andersson ekkor elismerte, hogy az integráció hiánya hozzájárult a bandák közötti erőszakhoz, és azt mondta, hogy vannak "erős erők, amelyek készek arra, hogy mindent megtegyenek azért, hogy kárt okozzanak társadalmunknak". "A szegregációt olyan messzire engedték elmenni, hogy Svédországban most párhuzamos társadalmak vannak" - mondta Andersson az Aftonbladet szerint. "Ugyanabban az országban élünk, de teljesen más valóságban... Az integráció túl gyenge volt, miközben nagyarányú migrációnk volt. A társadalom is túl gyenge volt".

Mások, miután évtizedekig hagyták, hogy ezek a problémák nagyrészt ellenőrizetlenül növekedjenek, későn jutottak ugyanerre a következtetésre. Ulf Kristersson, a liberális-konzervatív Mérsékelt Párt vezetője 2022 augusztusában társszerzőként írt egy cikket, amelyben elismerte, hogy "Svédország elvesztette a bűnözés feletti uralmát. Miközben az erőszak egyre rosszabb, az elkövetők egyre fiatalabbak". Sajnos a svéd parlamentben képviselt minden egyes párt hozzájárult a jelenlegi problémákhoz, a jobboldali Svéd Demokraták részleges kivételt képeznek.

Még a BBC is elismeri, hogy Svédországban az egyik legmagasabb a fegyveres gyilkosságok aránya Európában. A svéd kormány 2021-ben közzétett hivatalos jelentése szerint az országban évente egymillió lakosból négy lövöldözésben hal meg. Az európai átlag egymillió lakosra vetítve 1,6 fő. A statisztikákból kiderül, hogy a svédországi halálos lövöldözésekben érintett gyanúsítottak 85 százaléka vagy külföldön született, vagy bevándorlói háttérrel rendelkezik. Az utóbbi időben a robbantások és lövöldözések a nagyvárosokon kívül is elterjedtek. A kisebb Örebro városában történt lövöldözések sorozatát követően a helyi rendőrfőnök azt mondta, hogy nemcsak több a banda, hanem erőszakosabbak is lettek. "Ahol talán 10 évvel ezelőtt még megvertek valakit, most átálltak arra, hogy lábon lövik egymást" - mondta Mattias Forssten a Reutersnek. "Most pedig fejbe lövik egymást."

Augusztus 19-én egy férfi meghalt, egy nő pedig súlyos sérülésekkel került kórházba egy lövöldözést követően Malmőben, Svédország harmadik legnagyobb városában. A támadás az Emporia nevű nagy bevásárlóközpontban történt. A rendőrség szerint a meggyilkolt férfinak ismert kapcsolatai voltak egy bűnbandával. A megsebesült nő azonban a jelek szerint ártatlan járókelő volt. Az elkövető sok lövést adott le egy forgalmas délutánon az ország egyik legnagyobb bevásárlóközpontjában. Könnyen megsebesíthetett vagy megölhetett volna még sok embert, akár akaratlanul is.

Később letartóztattak egy 15 éves fiút, aki beismerte a gyilkosságot. Mindez sajnos messze nem egyedülálló dolog. A svéd rendőrség által 2021 végén összeírt több mint 8200 embernek, akiket bűnbandák tagjaként tartottak számon, csaknem 15 százaléka 18 év alatti volt. Egyes bandák kifejezetten tinédzsereket toboroznak. A svéd jogrendszer szerint fiatal koruk miatt enyhébb büntetésre számíthatnak, és akár el is kerülhetik a börtönbüntetést. A svédországi börtönök egyébként már most is túlzsúfoltak. Miközben a svéd rendőrség hatalmas bűnözési hullámmal szembesül, addig túlterhelt és létszámhiányos. A gyilkosságok nyugtalanítóan nagy száma sosem kerül felderítésre, miközben sok kisebb bűncselekmény szinte büntetlenül marad.

Svédország mindössze két generáció alatt a világ egyik legbiztonságosabb országából Európa egyik legveszélyesebb országává vált. Ugyanebben az időszakban a tömeges bevándorlás drámaian megváltoztatta Svédország lakosságát. A 2022 szeptemberi választásokon szavazásra jogosultak közül 1,2 millióan Svédországon kívül születtek - mintegy 200 000-rel több külföldi, mint az előző, 2018-as választáson. A 18-21 év közötti első szavazók közül majdnem minden negyedik 18 éves választópolgár vagy külföldön született, vagy két szülője külföldön született. Malmö központjában csaknem minden második első alkalommal szavazásra jogosult személy külföldi származású.

A muszlim bevándorlók Svédországban, más európai országokhoz hasonlóan, túlnyomórészt a szociáldemokratákra vagy más szocialista, vagy baloldali pártokra szavaznak. Mostanra azonban olyan sokan lettek és olyan magabiztosak, hogy saját politikai pártokat is alapítanak. Mikail Yüksel, egy török származású muzulmán, a Partiet Nyans vezetője, amelynek olyan városokban vannak követői, mint Malmö. Yüksel amellett érvelt, hogy a néhai svéd művész, Lars Vilks egyik művét el kellene égetni, mert az állítólag iszlamofóbiát képvisel.

Basem Mahmoud egy imám, aki a malmöi Rosengård erősen muszlimok által dominált városrészben tevékenykedik. A zsidókat "disznók és majmok utódainak" nevezte, azt mondta, hogy "csak a Koránt idézi", és várja a "nagy csatát". Védelmébe vette Samuel Paty francia tanár brutális meggyilkolását is 2020-ban, akit egy csecsen muszlim fejezett le, miután a diákoknak a véleménynyilvánítás szabadságáról tartott órát. Egy 2022 februárjában tartott prédikációjában Mahmoud támadásba lendült a svéd iskolák és szociális szolgáltatások ellen, és kijelentette, hogy a muszlimok átveszik az ország irányítását. "Svédország a miénk" - mondta. "A miénk, akár tetszik nekik [a svédeknek], akár nem. Tíz-tizenöt éven belül a miénk lesz".

Svédország évek óta importál és exportál dzsihadistákat. Néhány muszlim 2014 után Európából a Közel-Keletre utazott, hogy támogassa az önjelölt Iszlám Államot, a világ vitathatatlanul legbrutálisabb terrorszervezetét. Bár sokan közülük ott haltak meg, a túlélők közül néhányan az elmúlt években visszatértek Európába. Közvetlenül vagy közvetve támogatták a brutális terrortámadásokat, mészárlásokat és lefejezéseket. Ennek ellenére sokan közülük nem szembesültek valódi büntetéssel, miután visszatértek Svédországba. Néhány helyi önkormányzat még ingyenes jogosítványt és lakhatási támogatást is felajánlott nekik, hogy megpróbálják visszaintegrálni ezeket a megrögzött dzsihadistákat a svéd társadalomba.

2022 elején egy férfi ellen vádat emeltek a rendőrség fenyegetésével, miután egy Iszlám Állam zászlónak látszó tárgyat akasztott ki az erkélyére Brobyban, egy körülbelül 3000 lakosú dél-svédországi városban. Azt mondta a rendőröknek, hogy lefejezi őket, de később azt állította, hogy személyes bosszút álltak ellene. Norberg, egy régi bányászközség Közép-Svédországban, nagyjából 4500 lakossal. 2022 áprilisában letartóztattak ott egy 40 év körüli, feltehetően afgán származású férfit, aki megerőszakolt és meg akart gyilkolni egy nőt úgy, hogy lelökte egy régi bányaaknába. A férfi a 2015-ös migrációs hullámmal érkezett Svédországba, és nem kapott tartózkodási engedélyt, de ennek ellenére az országban maradt. A jelek szerint megkérte egy svéd nő kezét. Amikor a nő ezt visszautasította, a férfi megerőszakolta, majd mintegy 20 métert lelökte egy bányaaknába. Amikor később visszatért, és felfedezte, hogy a nő még életben van, kövekkel kezdte el dobálni, hogy megölje. Valami csoda folytán a nő életben maradt, és miután két napig feküdt az elhagyott bányában, kimentették. A támadó valószínűleg megölte korábbi feleségét is.

2022 júliusában egy 9 éves svéd kislány brutális gyilkossági kísérlet áldozata lett az észak-svédországi Skellefteå városának egyik játszóterén. A lányt megerőszakolták, majd úgy megverték, hogy kómába esett. A gyanúsított egy Etiópiából származó bevándorló volt. Kezdetben 13 évesnek vallotta magát, de valószínűleg több évvel idősebb. Mindössze egy héttel a gyilkossági kísérlet előtt kapott állandó tartózkodási engedélyt Svédországban, annak ellenére, hogy a helyi közösségben "két lábon járó kézigránátként" jellemezték. Svédországban a világon az egyik legmagasabb a nemi erőszakok aránya. Az SVT állami műsorszolgáltató 2018-ban nyilvánosságra hozta, hogy a Svédországban az előző öt évben nemi erőszak és nemi erőszak kísérlete miatt elítélt férfiak 58 százaléka külföldön született. A legbrutálisabb nemi erőszakos esetek némelyikében muszlim vagy afrikai bevándorlók vettek részt.

Azok a svédek, akik azt szeretnék, hogy családjuk biztonságban legyen az erőszakos bűncselekményektől, akkor sokaknak csak egy útjuk marad: teljesen maguk mögött hagyják hazájukat, ahogyan azt néhányan már megtették.