Mégis mit akart Putyin?

Lassan kilenc hónapja indította meg a támadását Oroszország Ukrajna ellen. Ez a kilenc hónap már elegendő időtávolság arra, hogy megpróbáljak valamilyen következtetést levonni az eseményekből. A háború eddigi menetét röviden úgy lehet felvázolni, hogy az orosz erők Ukrajna egy részét elfoglalták, főleg délen és keleten. Ezt követően pedig a nyugati fegyverekkel kisegített Ukrajna szépen lassan elkezdte visszafoglalni az oroszok által megszerzett területek egy részét. Ennek egyik csúcspontja volt, hogy Herszon ismét Ukrajna része lett. Az eseményeket egymás mellé téve egy nagyon fontos, ám annál kevésbé feltett kérdésre nincs válasz! Ez a kérdés pedig, hogy mégis mit akart Putyin, és mivel számolt?

Az eltelt kilenc hónap világosan bebizonyította, hogy az orosz hadsereg nem tudott végigvinni egy villámáborút. Nem tudta megdönteni a Zelenszkij elnök vezette rezsimet, és minden korábbinál egységesebbé vált az ukrán nemzet. Mivel a villámháború sikertelen lett, ezért az ukrán erőknek volt ideje a nyugati segítséget befogadni, és mára már lényegesen erősebb sereget kellene az oroszoknak legyűrnie, mint február végén. Nagyon nehezen hiszem el, hogy Putyin nem volt tisztában az orosz hadsereg valódi képességeivel. Nem értem, hogy miért vágott bele úgy egy ország meghódításába, mintha egy Grúzia méretű államról lenne szó. Direkt félretájékoztatták az orosz elnököt? Vagy tudta mire képes az orosz hadsereg, és ennek ellenére ugrott bele az akcióba? Vagy nem tudta valójában mire képes az orosz hadsereg, és egy álomvilágban él? Egyik kérdésre sem tudom a választ, csak próbálok ésszerű magyarázatot találni arra, hogy mi indokolta ezt az elhibázott akciót.

Arra sincsen igazán válasz, hogy mi is volt az orosz erők célja. Kijev elfoglalása? A Zelenszkij-rezsim megbuktatása? A NATO Ukrajnán kívül tartása? A nyugati szankciók révén többletbevétel elérése? Nincsen egyik kérdésre sem válasz. Kívülállóként, távol a Kreml döntéshozóitól csak találgatni tudunk. Orosz szempontból nézve pedig az elmúlt kilenc hónap eredményei meglehetősen csekélyek. A hadsereg súlyos presztízsveszteséget szenvedett el. Ukrajna a következő évtizedekben biztosan nem fog Moszkva felé közeledni. Más poszt-szovjet ország is egyre inkább az önállósodás útját keresi. Eredményként Moszkva annyit ért el, hogy a szankciók révén jelentősen nőtt a költségvetési bevétele. Új piacokat szerzett a nyersanyagai számára, de ezzel újfajta függőségekbe is került. A nyugati országokban persze egyre nagyobb a feszültség, de ettől még Moszkva stratégia helyzete nem fog megváltozni. Egyszóval sokkal több van a negatív, mint a pozitív oldalon orosz szempontból.

Persze a háborúnak sajnos még nincs vége. Én sem látok a jövőbe. Csak egy mostani pillanatkép alapján tudom értékelni a helyzetet. Ahogyan korábban is, úgy most is a legfontosabbnak egy tűzszünet létrejöttét tartom, mert a mostani állapot a lehető legrosszabb Magyarország számára. Sem orosz, sem ukrán, sem német nézőpontból nem kívánom értékelni a helyzetet. Számomra Magyarország az első, és az ország érdeke, hogy minél előbb béke legyen, a gazdaság elinduljon felfelé, és stabilizálódjon a régiónk! Ez mindnyájunk érdeke!