Hihetetlen dolog történik a magyar politikában!

Lassan véget ért 2022, és mostanra a magyar pártrendszer is komoly átalakuláson ment át. Az idei év elején még reálisnak látszott, hogy egy hatpárti koalíció mellett csak a Fidesz-KDNP marad talpon az április 3-i választás után. A jobboldali kormánypártok ismételten kétharmados többségét hozó voksolás után a baloldali hatpárti összetákolt konstrukció szétesett. Azt gondoltuk, hogy egy komoly versengés veszi kezdetét a baloldalon a domináns pozícióért. A verseny azonban mostanra olybá tűnik, eldőlt. A Demokratikus Koalíció maradt az egyetlen olyan párt a baloldalon, amely képes lenne arra, hogy egy országgyűlési választáson önállóan indulva bejusson az országgyűlésbe. A Gyurcsány-párt mostanság a szavazok 10-20 százalékát tudná megszerezni. A DK képes volt arra, hogy a baloldali szövetség korábbi szavazóinak egy jelentős részét magához édesgesse. Értelemszerűen ez most még nem elegendő ahhoz, hogy a kormányzás megszerzésének az esélye is a kezükben legyen, de egyelőre jelentős kihívóval nem kell a baloldalon szembesülniük. Éppen ezért a feltételeket mostantól ők diktálhatják a többieknek.

Bár az április választás után még a Momentum Mozgalom rendelkezett olyan támogatottsági adatokkal, amelyek alapján esélyük lett volna egy önálló parlamentbe jutásra, de mostanra nagyon távol kerültek a stabil bejutástól. Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Jobbik és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországért Mozgalom a teljes eljelentéktelenedés felé tartanak. Értelmezhető támogatottsággal nem is rendelkeznek. Jövőbeli sorsuk teljes mértékben Gyurcsány Ferenctől függ. Bármelyik párttól hatalmas meglepetés lenne a jelenlegi helyzetben, ha akár a 2024-es európai parlamenti választáson mandátumot szereznének. Persze sanyarú sorsukat csak maguknak köszönhetik. Saját magukat lavírozták bele a mostani kilátástalan helyzetükbe.

A politikai térképen körbenézve tehát azt látjuk, ami 2009-be volt a helyzet. Akkor is volt egy domináns pozícióban lévő Fidesz-KDNP, egy viszonylag erős MSZP, ami most a DK. Mindezek mellett pedig volt egy jobboldali elitellenes párt 2009-ben a terepen, és most is van. Szinte hihetetlen, de a magyar pártrendszer mintha visszament volna az időben 13 évet, és még a főszereplők is szinte ugyanazok. Kevés közép-európai ország mondhatja el magáról, hogy ilyen hosszú idő után nagyjából ugyanazok a szereplők maradnak a színen, mint itt Magyarországon. Nyugaton persze ez azért megszokott dolog, de Magyarország ezzel az érdekes stabilitással mindenképpen kivételt képez a régiónkban! Persze ez csak egy pillanatkép az itthoni állapotokról, és ez nem jelenti azt, hogy 2026 után ismét három, vagy négypárti országgyűlés lesz, mint az 2002-2010 között volt. A verseny folytatódik