Az állatjóléti szempontból kedvezőbbnek tartott ökológiai és szabadtartásos tojástermelés nagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátással és földigénnyel járhat, mint a ketreces rendszer. A kutatási eredmények különösen aktuálisak, mivel az Európai Unió a tojótyúkok ketreces tartásának fokozatos kivezetésére készül, miközben a termelőknek növekvő importversennyel is meg kell küzdeniük.

Ha a teljes brit tojástermelést ökológiai szabadtartásra állítanák át, az ágazat éves kibocsátása a jelenlegi termelési szerkezet mellett becsült 1,439 millió tonnáról 2,316 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedne. Ez csaknem 61 százalékos növekedést jelentene, miközben a földhasználat megközelítőleg megduplázódna. Egy kizárólag ketreces termelésre épülő elméleti rendszer kibocsátását 1,184 millió tonnára becsülték.

A teljes ökológiai átálláshoz a számítások szerint mintegy 2,67 millióval több tojótyúkra lenne szükség Nagy-Britanniában. Ennek oka, hogy a ketreces rendszerben tartott madarak kevesebb mozgási energiát használnak fel, jobb a takarmányértékesítésük és általában több tojást termelnek.

További részletek a kommentek közötti cikkünkben.

Fotó: AFP

„Nagyobb válság jönne, mint a Bokros-csomag idején️” Szalai Piroska szerint súlyos következményei lennének a brüsszeli javaslatoknak.

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Média

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye