9 érdekesség a Nobel-díj hivatalos átadására készülve a 122 év fénypontjaiból (és legrosszabb eseményeiből):

1, Egy robbanás a múltból
A díjakat Alfred Nobel, egy svéd üzletember hozta létre, aki a vagyonát a dinamit feltalálásának köszönhette. Egy francia újság tévedésből halálhírét keltette és a cikk címe: "A halál kereskedője meghalt" volt.
Nyilvánvalóan ez okozta Alfred lelkiismereti válságát, és egy sor kitüntetést hozott létre azok elismerésére, akik a fizikában, a kémiában, a fiziológiában vagy az orvostudományban, az irodalomban és a békében a „legnagyobb hasznot” hozzák.

2, Súlyánál többet ér aranyban
A Nobel-díjas érem 18 karátos arany, súly 200 gramm. Néhányat eladtak az évek során, a legtöbbet 500 000 és 1 millió dollár között. 2014-ben James Watson 4,7 millió dollárért árverésre bocsátotta, egy orosz milliárdos vette meg, aki kis idő múlva visszaadta neki.

3, Malala Jusafzai pakisztáni emberi jogi szószóló 2014-ben, 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, nagy fölénnyel ő a legfiatalabb nyertes. Az eddigi második legfiatalabb díjazott Sir William Lawrence Bragg, aki 1915-ben 25 évesen nyerte a fizikai díjat a röntgensugárzással végzett munkáért.
A legidősebb győztes? Leonid Hurwicz közgazdász, aki 2007-ben 90 évesen nyert.

4, Az 50 évnyi titoktartás
Nobel-jelöltjei titokban maradnak minden évben a díjak kihirdetéséig, és még fél évszázadig azután. A bizottság fél évszázadot vár, hogy frissítse adatbázisában a jelöltekről szóló információkat.

5, Egyszer fent, egyszer lent
A Nobel 1 millió dolláros pénzdíjjal jár. A Chicagói Egyetem professzora, Robert Lucas úgy tűnt, 1995-ben milliomos lesz, amikor elnyerte a közgazdasági díjat. De kiderült, hogy a felesége hat évvel korábban olyan záradékot iktatott a válási szerződésükbe, amely szerint a Nobel-díj felét megkapja, ha a férje megnyeri. Ha a Nobel-bizottság bejelentése néhány héttel később érkezik, a záradék lejárt volna.

6, Minden a családban
A Curie-család a legtöbb Nobel-díjnál minden más klánt felülmúl. Mindenki tud Marie-ról, aki 1903-ban fizikából nyert férjével, Pierre-rel, kémiából 1911-ben, de vannak mások is: Marie lánya, Irène Joliot-Curie és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben nyerte el a fizikai díjat; és Marie veje, Henry Richardson Labouisse 1965-ben az UNICEF nevében átvette a Nobel-békedíjat. Hoppá!

7, Johannes Fibiger dán orvos 1926-ban nyerte az élettani és orvostudományi Nobel-díjat, amiért bebizonyította, hogy a gömbféreg rákot okozott patkányokban és egerekben. A probléma csak az volt, hogy nem. Ezt néhány évvel később be is bizonyították, de addigra Fibiger meghalt (rák miatt). Valószínűleg Fibiger példányai azért pusztultak el, mert A-vitamin nélkül táplálták őket. A Nobel-díjat soha nem vonták vissza, de 2010-ben a Karolinska Intézet egyik tisztviselője elismerte, hogy ez az egyik legnagyobb baklövés, amit az Intézet valaha elkövetett

8, Lise Meitner osztrák-svéd fizikus az urán atommaghasadását fedezte fel. Ám 1944-ben a Nobel-díj bizottsága csak régi munkatársának, Otto Hahnnak ítélte oda a kémiai díjat. 1982-ben a Meitnerium (Mt) elemet az ő tiszteletére nevezték el.

9, A Nobel-szabályzat szerint a kitüntetés nem adható posztumusz. Az egyetlen kivétel 2011-ben történt, amikor Ralph Steinman kanadai immunológus megkapta a fiziológiai vagy orvosi Nobel-díjat. Amikor a bizottság október 3-án tette közzé bejelentését, nem tudott arról, hogy Steinman néhány nappal korábban meghalt. Némi mérlegelés után a bizottság úgy döntött, hogy maradhat a díj. Steinman lánya szerint az apja röviddel halála előtt viccelődött a Nobel-díjjal. „Halottnak nem adják” – mondta. – "Ki kell tartanom"