2015 szeptember elején Budapesten a Keleti pályaudvarnál kitört káosz világméretű szimbólummá vált. Több ezer menekült rekedt a pályaudvaron, majd elindult gyalog Ausztria felé, mert néhány nappal korábban Angela Merkel kijelentette, hogy Németország befogadja őket – „Wir schaffen das”.
A migrációs válság ekkor látványosan berobbant Európa arcába.
2015 szeptember eleje vízválasztóvá vált

I. Krónika
1, A nyár folyamán több százezer menekült és migráns érkezett a Balkáni útvonalon keresztül Magyarországra, főleg Szíriából, Afganisztánból és Irakból.
3, Szeptember elejére a helyzet drámai lett: több ezer ember rekedt Budapesten, főként a Keleti pályaudvar környékén, mert a magyar hatóságok nem engedték őket vonatra szállni Nyugat-Európa felé, elsősorban Németországba.
3, A menekültek a pályaudvaron és az aluljárókban sátoroztak, humanitárius krízis alakult ki.
Civil szervezetek és önkéntesek ételt, vizet, gyógyszert osztottak, de a környék gyorsan túlzsúfolttá vált.
4, 2015. szeptember 1-2: a rendőrség lezárja a pályaudvart
A magyar kormány úgy döntött, hogy nem engedi a migránsokat felszállni a nemzetközi vonatokra, mert a menekültek nem regisztráltak, és ezzel megsértették az uniós Dublini Egyezményt, amely előírja, hogy a belépési országban kell regisztrálniuk.
5, A lezárás miatt több ezer illegális határátlépő skandálva követelte, hogy elindulhasson Németország felé.
6, A "gyalogmenet" – szeptember 4.
A feszült helyzet csúcspontján több ezer migráns elindult gyalog az M1-es autópályán Bécs felé. A képek bejárták a világsajtót
7, Buszok indítása, továbbengedés Ausztriába. A magyar kormány végül buszokat indított, amelyek elvitték a migránsokat az osztrák határig. Ezzel Magyarország lényegében továbbengedte a menekülteket, és kimondatlanul feladta a Dublini rendszer betartását.

II. Okok
Angela Merkel és a „Wir schaffen das”
Angela Merkel, Németország kancellárja 2015. augusztus 31-én, tehát a Keleti pályaudvari események előestéjén mondta ki a híres mondatot:
„Wir schaffen das.” („Meg tudjuk csinálni.”)
Ezzel azt jelezte, hogy Németország nem fogja lezárni a határait, és kész befogadni a menekülteket.
Merkel döntése és mondata erős motivációt adott a Keletinél rekedt embereknek, hiszen azt üzenték: ha eljutnak Németországba, ott menedéket kapnak. A mondat a nyugati politikában szimbolikus vízválasztóvá vált:
A nyílt társadalom támogatói: humanitárius, erkölcsi kötelességként értelmezték.
Kritikusai: azt mondták, Merkel tömeges bevándorlásra bátorította a migránsokat, aláásva európa kulturális értékeit, közbiztonságát

III. Társadalmi és politikai következmények
1. Magyarországon
Orbán Viktor és a Fidesz politikája megerősödött
A kormány a Keleti körüli káoszra hivatkozva hangsúlyozta, hogy csak erős határvédelemmel lehet megállítani a tömeges migrációt.
Szeptember közepére felépült a déli határkerítés, ami jelképe lett a magyar bevándorláspolitikának.

Politikai törésvonal erősödése
Az ellenzék egy része humanitárius katasztrófaként értelmezte a helyzetet, míg a kormány a „megvédjük Magyarországot” narratívát építette.

Németországban kezdeti lelkesedés, majd fokozatos kiábrándulás
Hamar integrációs és közbiztonsági problémák jelentek meg, például a 2015 szilveszteri kölni támadások, amelyeket bevándorlók követtek el. Merkel népszerűsége meredeken csökkent, és a jobboldali, bevándorlásellenes AfD párt megerősödött.

IV. Európai Unió és a Dublini rendszer összeomlása
Vita a kötelező kvótákról
Az EU megpróbálta elosztani a menekülteket kötelező kvóták alapján. Ez súlyos konfliktushoz vezetett Nyugat- és Kelet-Európa között, főszereplővé téve Orbán Viktort.
A migráció vált a következő évek európai politikájának központi témájává.
Erősödtek a nemzeti-konzervatív és bevándorlásellenes pártok (pl. AfD, Le Pen, Salvini, Fidesz).

Bizalmi válság az EU-ban
A válság rámutatott, hogy az EU-nak nincs közös, működő migrációs politikája. Ez megrengette a schengeni rendszerbe vetett bizalmat, és előrevetítette a Brexit egyik okát is.

Merkel politikai öröksége
A „Wir schaffen das” később megosztó jelkép lett:
- a nyitott társadalmak szimbóluma,
- amely élhetetlen nagyvárosokat és a szélsőjobboldali előretörést hozta