A református gróf Tisza István az egyik legnagyobb formátumú XX. századi magyar államférfi volt, akit 1918. október 31-én, éppen a reformáció emléknapján gyilkoltak meg kommunista-károlyista brigantik Hermina úti villájában.

Tisza örökérvényű hitvallása ma is iránymutató – emlékezzünk rá gondolatain keresztül: „Töredelmesen bevalljuk: mi nemzeti alapon állunk. A hipermodernek szerint nacionalisták vagyunk. Hiszen ők ma már nem beszélnek nemzeti szempontokról, csak nacionalista előítéletekről. Mi édeskeveset bánjuk az egész emberiség boldogulását, ha az a magyar nemzet haladásával, virágzásával, nagyságával nincs egybekötve. Márpedig a magyar nemzet sorsát az biztosította egy viszontagságos évezreden át, hogy elsajátította a nyugati kultúra összes vívmányait, de annak csak egészséges hajtásait ültette át a nemzeti élet talajába, és reá tudta azokra nyomni nemzeti egyéniségének, speciális viszonyainak, érdekeinek és felfogásának bélyegét. Mindezzel szemben a felvilágosodás szavakban szabadságot és egyenlőséget hirdet, de valójában az indulatok szabadságát és az élvezetekben való egyenlőséget”.