𝗘𝘂𝗿𝗼́ 𝗯𝗲𝘃𝗲𝘇𝗲𝘁𝗲́𝘀 𝗠𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗻 – 𝗝𝗼́ 𝗲𝘇 𝗻𝗲𝗸𝘂̈𝗻𝗸?

Kármán András leendő pénzügyminiszter és munkaadója, Magyar Péter jó ideje hitet tett az Euró magyarországi bevezetése mellett. Ez a kérdés évek óta napirenden van a hazai közélet gazdasági szegmenseit képviselő szakértők között. Jó ez nekünk, vagy halogatni kell amíg lehet?

Az utóbbi egy hétben a forint/euró árfolyam két okból indult meg az erősödés útján. A piac elsősorban beárazza a választási eredményt, másrészt abban bízik, hogy az új Kormány elindul az euró bevezetés útján. Nézzük először melyek a feltételek ahhoz, hogy egyáltalán érdemi bevezetésről lehessen beszélni:

1️⃣ Az inflációs ráta az egyéves referencia-időszakban 1,5 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát, és ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni.
2️⃣ Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
3️⃣ A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát (illetve 60 százalék feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
4️⃣ A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM-II).
5️⃣ A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam állampapírjainak átlagos kamatlába.

𝗠𝗶𝗸𝗼𝗿 𝘃𝗮́𝗹𝘁𝘀𝘂𝗻𝗸?
Az alapállás lényegében az, hogy minden állam és minden állampolgár elemi érdeke, hogy a nemzeti valutáját minél erősebb állapotban váltsák euróra. Ennek fontossága, hogy az árfolyam és az átváltás okozta egyszeri sokk ne legyen fájó a társadalom szereplőinek. Ugyanis egy gyenge forint átváltása euróra olyan, egyszeri és visszafordíthatatlan anyagi hátrányt áraz be hosszú évekre, melyek mindannyiunk pénztárcáját megviseli. (export/import, piaci árak, termékárak, hazai és külföldi kifizetések, értéktartás, infláció, utalások stb) Ugyanakkor egy túl erős forint árfolyam sem kedvez, mert ebben az esetben ez a piaci szereplőkre, külker bevételekre és a versenyképességre tesz évtizedes stigmát.
Tehát valahol egy erős de egészséges egyensúlyt kell(ene) találni, amely mind a hazai piacoknak és szereplőknek, mind a társadalomnak kedvez, viszont nem elrugaszkodott az EU átlagával és a környező országokkal szemben.

𝗠𝗼𝗻𝗲𝘁𝗮́𝗿𝗶𝘀 𝗽𝗼𝗹𝗶𝘁𝗶𝗸𝗮 𝗳𝗲𝗹𝗮𝗱𝗮́𝘀𝗮
Az euró bevezetése együtt jár azzal a lépéssel is, hogy Magyarország elveszti az önálló fennhatóságát a saját pénzügypolitikája (monetáris függetlenség) felett. Egy esetleges bevezetést követően rengeteg pénzpiaci és gazdasági mutató az euró (és EU) átlagához, annak árfolyamához idomul, és erre nincs érdemi ráhatása a kis országok kormányainak. tudjuk, hogy az euró árfolyamát mind negatív, mind pozitív irányba két dolog tuja mozgatni elsősorban:

1- A nagy EU országok gazdasági és pénzügyi döntései, érdekei
2- A globális pénzpiac (pl. dollár) környezete, mozgásai

Sajnos be kell látni, hogy még egy erős EU gazdasági környezetben sem az lenne az elsődleges szempont mi Magyarország, Szlovákia érdeke, sokkal inkább az, hogy a nagy gazdaságok (francia, német, olasz, spanyol, lengyel) mit szeretnének. Az EU monetáris gazdaságpolitikáját eddig is ezen nagy államok érdekei mentén határozták meg, bár ez könnyebben eladható volt akkor, amikor békeidőben szépen ment a szekér az egész kontinensen. Most, hogy akadozik az ipari, gazdasági és társadalmi szekér egyre inkább eltérnek az érdekek, azaz kinyílt az olló a kis országok és a nagy gazdaságok érdekei között. És jól tudjuk, hogy a gazdasági életben is az erősebb kutya gyártja az utódokat……..

Azt gondolom, hogy a korábbi, 2004 körüli EU működés idején a magyarországi bevezetésnek jóval nagyobb realitása lehetett volna, mint a mai körülmények között. Egy tisztán gazdasági alapokon működő EU keretein belül nekünk is teremne babér, és jóval biztonságosabb lenne az euró bevezetése. Azonban a jelenlegi, középtávon is kiszámíthatatlan környezetben erről felelőtlenség beszélni.

Nyilván nem vagyok gazdasági szaktekintély, sem közgazdász végzettségű, de azt látom, hogy az Európai Unió jelenlegi centralizált irányvonala, dafke politikája és a pénzügyi zsarolással egybekötött, kettős mércét alkalmazó működése kifejezetten rossz időpont arra, hogy hazánkban épp most vessük fel az eurót, mint opciót.

Ezért sem értem igazán, hogy Kármán András, Magyar Péter vagy épp Kapitány István miért is forszírozza ilyen erőteljesen ezt a kérdést. Persze ez csak ál-naív mondat a részemről, hisz pontosan tudom. Ugyanis, ha a magyar érdekeket nézed, mint döntéshozó, akkor tisztán látod mik a jelenlegi veszélyek. De mi van akkor, ha nem a hazai érdekek lebegnek a szemed előtt? Mi van, ha a mélyállami, globalista, az EU vezérfonalát adó érdekek mentén gondolkodsz? Akkor mindjárt más a leányzó fekvése, és egyes köröknek rögtön fontossá válhat a „renitens” Magyarország monetáris megregulázása……
𝗡𝗲 𝗳𝗲𝗹𝗲𝗱𝗱, 𝗯𝗲𝗺𝗲𝗻𝗻𝗶 𝗮𝘇 𝗲𝘂𝗿𝗼́ 𝗼̈𝘃𝗲𝘇𝗲𝘁𝗯𝗲 𝗻𝗲𝗺 𝗸𝗼̈𝗻𝗻𝘆𝘂̋, 𝗱𝗲 𝗼𝗻𝗻𝗮𝗻 𝗸𝗶𝗷𝗼̈𝗻𝗻𝗶 𝗸𝗼̈𝗻𝗻𝘆𝘂̋?

Pintyőkém neked mi a véleményed a Tisza eurós terveiről?
#vekkerur