Mesterséges inteligencia......tényleg butulunk?

Sokan, mi is használjuk például képek készítéséhez az AI lehetőségeit. Az alábbi képet is vele generáltattuk az alapján, hogy miről szól ez a poszt. Tehát nem idegen tőlünk sem a használata, ugyankkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mit hoz(hat) mindez magával ránk nézve?

𝙄́𝙧𝙤𝙩𝙩 𝙨𝙖𝙟𝙩𝙤́ 𝙪𝙩𝙖́𝙣: Guttenberg nem gondolta volna mekkora hatása lesz a társadalomra, de azt sem, hogy milyen technológiák fogják követni a nyomtatásait. Amikor beköszöntött a rádiózás, és világszerte rádióadók sugározták a híreket akkor még sokan nem hitték milyen irányba indul el a hírfogyasztás/gyártás. Az aktuális hír percek alatt ott volt a nappalidban, az autódban, bemondták, hitelesnek tünt. A siker garantált volt.... Akkor még nem is sejtette a világ, hogy mindez milyen lehetőségeket hoz az életünkbe. Sajnos negatív értelemben is. De elhittük hitelesnek, mert új volt, csodás volt, modern volt. De vajon minden rádiós híradás ott lett felvéve, akkor lett felvéve és azokról akik mondták?

𝙆𝙚́𝙥 𝙚́𝙨 𝙝𝙖𝙣𝙜: A televíziózás nagyobb léptékben változtatta meg a szokásainkat, hiszen a képi anyag még hitelesebbé, élvezhetőbbé tette a hírfogyasztást. Amikor először láttuk "élőben" az Irak-Iráni háború közvetítéseit, vagy a nagy sporteseményeket, akkor tudatosult bennünk hogy nincs határ. Innentől ott ülhetünk a stúdióban, mintha mi is részesei lehetnénk az eseményeknek. Mindez olyan hatással, vizuális élménnyel halmozott el minket, hogy azt felfogni is nehéz volt. Kinyílt előttünk a világ minden pontja.

Egyes szakemberek már ekkor felvetették, hogy a rádiózás, de főleg a televízió az előnyei mellett magával hozhatja a hátrányokat is. Az emberek egyre kevesebbet fognak újságot, könyvet olvasni, könyvtárba járni. A legtöbben akkor legyintettek erre. Most, sok sok évtizeddel később már tudjuk, hogy ez a jóslat sajnos bekövetkezett. Sajnos már csak legyintünk rá: jó, jó, igazuk volt, de hát bocsi, így alakult.

𝙄𝙣𝙩𝙚𝙧𝙣𝙚𝙩 𝙧𝙤𝙗𝙗𝙖𝙣𝙖́𝙨: Amikor a világháló megérkezett a civil társadalomba és a mindennapjaink részévé vált, úgy éreztük, hogy egy dobozba (telefon, számítógép) miénk lett a világ tudása. Bármit kikeresel, megnézel, elolvasol, mindezt két kattintással a fotelből. A net fejlődés hozta magával a mennyiségi tartalmat a minőséggel, a hitelessel szemben. Mára már nincs olyan tudás, amely valamilyen szinten ne lenne fellelhető a neten. Csak a forrását, a hitelességét felejtettük el értékelni. Vajon hiteles?

Ekkor is voltak figyelmeztetések, hogy az előnyök mellett milyen hátrányokat kaphatunk a nyakunkba. De persze a nagy, újdonság miatti örömmámor okán ez nem kapott nagy hangsúlyt. Mára már tudjuk, hogy bejött a jóslat. Mennyiséget kaptunk minőség helyett. Elvesztettük a hitelesség iránti igényt, tudjuk, hogy a neten semmi nem az aminek látszik. Minden, és annak az ellenkezője is hihetően fenn van a világhálón..... Ismét csak legyintünk egyet: bocsi így alakult, ez van.

𝘼𝙄 𝙖 𝙢𝙚𝙨𝙩𝙚𝙧𝙨𝙚́𝙜𝙚𝙨: Most a mesterséges inteligencia kopogtat az ajtón. Most is kapunk figyelmeztetéseket a veszélyeiről, de természetesen a nagy újdonság-mánia miatt ez kevésbé érdekel bárkit. Sőt, egyenesen az a fő véleménysodor, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem veszélyes ránk nézve. Valóban így lenne?

Azt láttuk a 30-as évektől kezdve, hogy a rádió, a televízió, az internet, az okostelefonok mind hoztak sok, kényelmes újjítást a társadalom számára, de vajon felfogtuk azt, hogy mit vesztettünk vele? Melyek azok a készségeink, melyek ma már mint érték elveszni látszanak? És ehehz elég volt néhány évtized, és egy beletörődöm mentalitás...

Egy példa.

Annak idején egy tudós elgondolkodott valamin, elment a könyvtárba, s kikereste a hiteles könyvet a témában, melynek segítségével elindította elméletének alapjait. Kidolgozta, kérdéseket, feltételezéseket fogalmazott meg. Ezután fizikailag kellett utánajárnia elmélete helyességének, fizikailag kellett elmennie az adott helyre hogy saját valójában lássa, helyes-e a felvetése. Majd leírta, publikálta, és siker esetén a tanulmánya szintén bekerült a könyvtárba, ahol más tudósok hiteles forrásként használták tovább később.

Ma nincs hiteles forrás. Sőt mindennek és az ellenkezőjének is számtalan forrása van a neten. Ehhez jön most egy olyan veszély az AI képében, amely az utolsó szalmaszálat is kihúzza a kezünkből. Azt, hogy már az sem lehet igaz amit a szemünkkel látunk. Sem leírt szöveg, sem fotó sem videó, de még egy személy sem! Bárki és bármi hamarosan helyettesíthető lesz az AI segítségével, ha az érdekek úgy kívánják? Persze ma a pártolók azt mondják (mint mindig) hogy sosem lesz ebből baj. Sosem helyettesíti az EMBERT. Oké, de nem is ettől tartanak sokan. Hanem attól a veszélytől, hogy az AI generált "termékei" egyre hihetőbb minőségűek lesznek, és eljöhet az a pillanat, amikor nem lehetsz benne biztos hogy a cikket ember írta-e. Hogy a videóbeszélgetés másik oldalán valóban az látható-e akivel beszélni akartál. Hogy a hírekben bejátszott politikus valóban mondta-e azt amit hallottál, hogy a drón valóban lezuhant-e a határon túl, hogy a GPS valóban azt mutatja-e amit mutat?

Mit vesztettünk el.....

- Az olvasás igényét
- A társas kapcsolatok fontosságát
- A hitelesség igényét és lehetőségét
- A valóságba vetett hitet
- A valós világgal való racionális kapcsolatot
- Az emberi készségeink, tudásunk eredményeit

Nem tudom, hogy mi lesz 100 év múlva, nem tudom, hogy akkor még készülnek-e cikkek egyáltalán egy-egy témában. Ír-e majd valaki akkor arról, hogy 2025 körül már voltak figyelmeztetések arról, hogy az AI milyen veszélyeket rejt magában. Nem tudom.

Azt azonban már most tudjuk, hogy az AI-nál kisebb jelentőségű civilizációs újjítások mekkora negatív változásokat hoztak nekünk még akkor is , ha sokan ezt még most sem ismerik be........

Mi a véleményed a mesterséges inteligencia veszélyeiről?

#vekkerur