𝗟𝗲𝗴𝗮𝗹𝗮́𝗯𝗯 𝗺𝗶 𝗻𝗲 𝗰𝘀𝗶𝗻𝗮́𝗹𝗷𝘂𝗻𝗸 𝘀𝗲𝗴𝗴𝗲𝘁 𝗮 𝘀𝘇𝗮́𝗻𝗸𝗯𝗼́𝗹 𝗙𝗶𝗰𝗼 𝗸𝗮𝗽𝗰𝘀𝗮́𝗻...

Előre bocsátom, hogy nem tisztem Ficot megvédeni, aki ismer az tudja, hogy sosem voltam szerelmes a manusba. De most, olvasva a MI OLDALUNK kommentjeit elgondolkodtam azon, hogy miért köpjük szembe magunkat egyik napról a másikra?

Eddig a fősodratú médiánk finoman, de határozott módon pozitív konstellációban nyilatkozott a szlovák vezetőről. Kiáll mellettünk, mekkora fasza gyerek mert velünk szavaz, közös az érdek stb. Dúlt a szerelem de büdösül. Tegnap este még volt rá kis esély, hogy közös vétó lesz a szlovákokkal, de ez hamvába holt. Fico elsődleges elvárása, miszerint biztosítva legyen számára az energiaellátás és a tranzit megvalósult, ígéretet kapott rá. Ezek után egyértelmű lett, hogy nem fog velünk vétózni. Így is lett, egyedül maradtunk.....

Nem is kellett sok idő, és már tele van fosva a Facebook komment szekciója azzal, hogy Fico mekkora lúzer, áruló, a szlovákok hátba döftek minket stb. Hadd kérdezzek valamit. Nem lehetne, csak egyszer, hogy nem csinálunk hülyét magunkból?

Eddig (nagyon helyesen) az volt a mondás, hogy minden ország ELSŐSORBAN a saját érdekeit nézni, így teszünk mi magunk is. Vannak közös érdekek, csodás együttállások, de az első a saját érdek. Fico megkapta azt, ami országának a legfontosabb jelenleg, ezután nem mondhatta azt hogy vétózik. Erre most hirtelen mindenki nekiáll levadászni Ficot verbálisan, és irgum-burgum van, hogy nem állta ki a magyarok mellett....

Bocsi, de nem azt szajkóztuk mi is, hogy a saját érdek az első? Neki ez volt, nekünk más........ Legalább néha, picit, próbáljunk már meg következetesek maradni önmagunk korábbi véleményéhez, és ne kezdjünk szélkakas módjára vagdalkozni arra, aki a saját országát képviseli........ahogy mi is.

Ui.: a gyengébbek kedvéért ismétlem, én nem kultiválom Ficót, sosem felejtem el neki, amit a magyarsággal tett Szlovákiában. De nem is tudok kétszínű módon egyik nap szerelmese lenni, másik nap meg lefikázni.

#vekkerur