𝗔 𝗹𝗶𝗳𝘁 (𝟮𝟬𝟮𝟰) - 𝗺𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿 𝘃𝗶́𝗴𝗷𝗮́𝘁𝗲́𝗸 (Vekker műkritika)
Főszerepben:
𝗠𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿 "𝘀𝘇𝗲𝗸𝘁𝗮" 𝗣𝗲́𝘁𝗲𝗿 (Golden tégla díjas érdemtelen művész)
𝗞𝘂𝗹𝗷𝗮 𝗔𝗻𝗱𝗿𝗮́𝘀 (nő,- és nem beteg gondozó)
𝗕𝗲́𝗹𝗮 𝗯𝗮́ (nyugdíjas liftkarbantartó)
Az alkotás 2024 augusztusában játszódik egy verőfényes kórház sötét liftjében. Két, egymással bensőséges kapcsolatban álló ember, András és Péter sorsáról szóló mű a képi világ helyett a mély monológokkal és párbeszédekkel operál.
Hiába ismerik egymást a szereplők hónapok óta , mégsem képesek megnyílni egymásnak. Ez az őszintétlen, száraz és szakmai kapcsolat változik meg egy csapásra, amikor a sors iróniája egymás mellé sodorja őket egy Szolnoki liftben, amely elakad.
A rendező precíz, már már nüansznyi finomságú művészete, valamint a hangmérnök akusztikus brillírozása pótolja a képi világ hiányát, hiszen a liftben a film végéig sötét van.
Péter végre meg tud nyílni Andrásnak, és őszintén tud vallani érzéseiről, nárcisztikus hajlamairól és vágyairól. Azokról az érzésekről, melyeket száraz szakmai kapcsolatuk eddig nem tett lehetővé. Péter drámai és őszinte vallomása végre kitágítja András világlátását és..........
Természetesen a mű végkifejletét, a felemelő, katartikus, már már művészi kielégüléssel felérő végső fordulatot nem kívánjuk lelőni, ezt meghagyjuk a nézőknek, hallgatóknak.
Annyit azonban elárulunk, hogy a végkifejlet közeledtével, a csúcshoz közel kettejük kapcsolatát egy harmadik személy zavarja meg....... Béla bácsi, nyugdíjas liftkarbantartó.
Minden művészfil rajongónak kötelező darab, ajánlom figyelmetekbe ;)