Kreatív jogértelmezés…

Olvasom az index írását arról, hogy az EU tudorai mikben törik a fejüket azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország ne szavazhasson lényegi kérdésekben, pontosabban, ne élhessen vétó jogával azokban az ügyekben, amelyekben eltérő álláspontot foglal el a mainstream vonaltól, beleértve elsősorban az Ukrajnával kapcsolatos EU-s döntéseket.

Már azt felháborítónak tartom, hogy egy EU-n kívüli ország kapcsán egyáltalán szóba kerülhet EU-s tagállam büntetése. Aki akarja, támogassa Ukrajnát úgy, ahogyan akarja és tudja. Rákényszeríteni viszont valamely tagállamot arra, hogy legjobb meggyőződése ellenére beállítsák a sorba, és ehhez kényszerítő eszközöket is igénybe vegyenek, szerintem egyáltalán nem jogállami megoldás. Különösen úgy, hogy a szerződések semmit sem szólnak ilyen kényszerítés lehetőségéről.

Az indexes írás olvasása közben megüté szememet egy kifejezés: kreatív jogértelmezés. Nem tudom, hogy az újságíró találmánya-e ez a szóösszetétel, vagy csaklizta valahonnan, ám rendkívül találó a helyzet leírására. A „kreatív jogértelmezést” az EU egyik esze, Borell elvtárs követte el, amidőn a Külügyminiszterek Tanácsában Magyarország nem élhetett szavazati jogával az Ukrajnának szánt támogatás megszavazása során. Borell a találkozót követő sajtótájékoztatón be is jelentette, hogy az orosz vagyon kamatainak felhasználásáról szóló szavazásról azért zárta ki Magyarországot, mivel „az korábban nem vett részt az orosz vagyon felhasználásáról szóló szavazáson, ezért nem volt joga részt venni azon a döntésen sem, hogy hogyan használják fel ezt a vagyont”. Azt egy percig sem hiszem, hogy Borellnek lett volna ennyi esze egy ilyen „ravasz” megoldás kitalálására. Én inkább az EB mellett működő Jogi Szolgálatot látom a színfalak mögött, amely nyilvánvalóan az EB direkt utasítására találta ki ezt a megoldást.
Egy tagállam kizárása egy szavazást igénylő ügyben rendkívül súlyos problémákat vet fel. Először is, senkinek sincs joga ilyen lépés megtételére, mivel az a szerződések súlyos megsértését jelentik. A Szerződések ugyanis elég pontosan szabályozzák a szavazások rendjét. Nincs benne, hogy szavazati joggal bíró tagállamot bármilyen ürüggyel bármilyen szavazásról ki lehet zárni. Nem lehet. A tagsággal együtt jár, mégpedig elválaszthatatlanul a szavazáshoz való jog. (Egy megjegyzés: a Tanács nyilvánvalóan egységet akart demonstrálni és rosszul nézett volna ki, ha valaki kilóg a sorból. Igen ám, de a jelenlévő tagok tartózkodása nem akadálya az egyhangúságot igénylő jogi aktusok elfogadásának. Vagyis, pl. Magyarország tartózkodása esetén is lehetett volna kommunikálni az egyhangú döntést).
Másodszor: jogértelmezésre az EUSZ 19. cikkelye értelmében az ECJ-nek (az Európai Bíróságnak) van jogosítványa. Mondjuk, arról nincs kétségem, hogy vita esetén az ECJ Borellnek adna igazat, ám a Szerződések betűi szerint Borellnek semmi joga sem volt egy tagállamot mondvacsinált ürüggyel szavazási eljárásból kizárni (eszem megáll még mindig Borell indoklásán: nem volt joga a tagállamnak a vagyon allokációjáról szavazáson részt venni, mivel a vagyon einstandolásának szavazásán sem vett részt.) Szerintem azért jól van ez így: Bár tolvajok között vagyunk, mégsem vagyunk részesei a közelmúlt egyik legnagyobb tolvajlásának. És még a tolvajok beszélnek jogról…