Így versenyzett egymással augusztus 20 és október 23.
(Állami ünnep vagy sem?)

1991. március 5-én vitatta meg az Országgyűlés a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló törvényjavaslatot. A kérdés az volt, hogy március 15-e, augusztus 20-a vagy október 23-a legyen-e az állami ünnep. Az Antall-kormány a képviselők bölcsességére bízta, hogy a három nemzeti ünnep közül kiválasszák az állami ünnepet.

Hamar kirajzolódtak az erővonalak: a koalíciós pártok szónokai augusztus 20-a, az ellenzéki hozzászólók pedig jobbára március 15-e jelentőségét ecsetelték. Október 23-a érdekében külön csak a kisgazdapárti Kovács Béla és Kelemen András népjóléti államtitkár emelt szót.

Az MDF padsoraiban helyet foglaló Fekete Gyula író azt javasolta, hogy legyen március 15-e a magyar nemzet ünnepnapja, augusztus 20-a a magyar államiság ünnepe, míg október 23-a a köztársasági államforma ünnepnapja. Módosító indítványára azonban csak 44-en szavaztak igennel, 182-en viszont nemmel, és 38-an tartózkodtak.

Izgalmasan alakult az állami ünnepet eldöntő szavazás:

1- március 15-ére 131 igen, 78 nem, 61 tartózkodás;
2- augusztus 20-ára 159 igen, 57 nem, 60 tartózkodás;
3- október 23-ára 124 igen, 61 nem, 93 tartózkodás.

Érdekesség, hogy a legtöbben október 23-áról szavaztak (278-an), de nagyon sok tartózkodással. Azzal pedig, hogy augusztus 20-ára többen nyomták meg az igent (159), mint ahányan a nemet és a tartózkodást együttvéve (117), eldőlt, hogy Magyarország állami ünnepe augusztus 20-a lett. (Sereg András index)

Vekker úr