Újabb támadás érhette Európa gázhálózatát.

Mi történt?
Vasárnap szokatlanul nagy nyomáscsökkenést észleltek a Balti-tengeri gázvezetéken.
Felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, így a vezetéket lezárták.
Később kiderült, hogy a gázvezeték mellett futó telekommunikációs kábel is meghibásodott.

Mit mondanak az érintettek?
Kedden a finn elnök azt nyilatkozta, hogy a kár valószínűleg külső behatás eredménye, de a pontos ok még nem ismert, ezért - a NATO közreműködésével - vizsgálatot indít.
A szándékos rongálás vélelmét később a finn külügyminiszter is megerősítette.
A korai nyilatkozatok szerint a meghibásodást egy áthaladó hajó okozhatta, de a viharos időjárás miatt egyelőre nem lehet biztosan megítélni, hogy véletlen (például horgony okozta), vagy szándékos károkozás áll-e a háttérben.
Később egy norvég szeizmológiai szervezet közölte, hogy vasárnap hajnalban Észtország partvidékénél, a gázvezeték közelében robbanást észlelt.
A finn miniszterelnök viszont azt mondta, hogy az észt vizeken az adatkábel sérülhetett meg, a gázvezeték szivárgása pedig Finnország közelében történhetett.

Mit érdemes tudni a gázvezetékről?
A 2020-ban üzembe állított Balticconnector Finnországot és Észtországot köti össze és 77 km hosszú tengeralatti szakasszal rendelkezik.
A vezeték évente 2,6 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas, ami a két ország gázfogyasztásához képest nagy mennyiségnek minősül, de Európa szempontjából kicsinek (az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek összesített kapacitása 110 milliárd köbméter volt).

Mik a következmények?
👉 A rendelkezésre álló információk alapján a javítás hónapokig tarthat.
👉 A vezeték leállása – az érintett országok alternatív beszerzési lehetőségei miatt – egyelőre sem Finnországban, sem Észtországban nem teszi szükségessé az ellátás korlátozását.
👉 A lehetséges támadás hírére azonban a gázárak Európa-szerte emelkedésnek indultak: az irányadó holland tőzsdén a pénteki 38 euró/MWh-s záróár kedd estére csaknem 50 euróra növekedett.