2001. SZEPTEMBER 11. – 25 évvel a terror után......

Van amikor a Vekker is csendben marad, legyen az hazai vagy nemzetközi történés szomorú évfordulója. Ez az a pillanat.

Sokan ma itt:

- USA-Közel Kelet szakértők lesznek és azt a részét kezdik el feszegetni
- vagy elkezdik a szokásos technikai vitákat a repülőkről
- sőt jönnek mindig a konteósok jobbról balról....
- és megjelenik ma a szokásos izrael-arab-usa ellenesség is, ki ki a maga szemszögéből persze

egy dolog szokott elhalkulni. Az áldozatokról való megemlékezés.

Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon az Egyesült Államokat olyan terrortámadás érte, amely az egész világot megváltoztatta. Repülőgépek csapódtak a World Trade Center ikertornyaiba és a Pentagonba, egy negyedik eltérített gép pedig Pennsylvaniában zuhant le.

Részemről MA nem a miértek a lényegesek, hanem a mi történt kérdése. Elég kimondani, és képek, hangok, emberi sorsok jelennek meg előttünk.
Emberek ezrei indultak el azon a reggelen dolgozni.
Mások repülőre szálltak.
Családok köszöntek el egymástól úgy, ahogyan bármelyik hétköznapi reggelen. Ahogy TE is elköszöntél ma a családodtól.

Sokan közülük soha nem tértek haza.

És miközben a világ döbbenten nézte az égő tornyokat, voltak emberek, akik nem kifelé, hanem befelé rohantak.

-Tűzoltók.
-Rendőrök.
-Mentők.
-Hétköznapi emberek.

Akik másokon próbáltak segíteni, miközben a saját életüket kockáztatták. Százak...ezrek.

Szeptember 11. ezért nemcsak a terror napja.

Az áldozatoké is.
A hozzátartozóké.
És azoké, akik a legnagyobb káoszban is emberek tudtak maradni.

Politikáról lehet vitatkozni. Háborúkról, döntésekről és az azóta eltelt huszonöt évről is lehet – és kell is.

De ma nem ez a legfontosabb.

Ma arra emlékezünk, hogy a gyűlölet néhány óra alatt családok ezreinek életét volt képes örökre megváltoztatni. És arra is, hogy a civilizációnk egyik legfontosabb kötelessége nemet mondani a terrorra, bárhol és bárki kövesse is el.....

Ma legyen egy pillanatra csend.

Azokért, akik 2001. szeptember 11-én nem térhettek haza.

Emlékezzünk rájuk..........