Kína lankadatlan elkötelezettsége a tengeri szélenergia iránt, hullámzást indított el a globális energiapiacon és az Európai Unió saját tengeri szélenergia-ágazatának kiépítésére tett erőfeszítéseiben.

A tengeri szélenergia jelenlegi fellendülése a közvetített tengeri szélenergia-megrendelések rekordmagas (1 milliárd dollár) értékében és a kapcsolódó 26 milliárd dolláros hajóvásárlásban tükröződik. Számos nagy gazdaság hajtja ezt a keresletet. Idén a G-7 megígérte, hogy 2030-ig összesen 150 gigawatt (GW) tengeri kapacitást telepít.

Az érdekelt államok növekvő sokfélesége ellenére azonban a tengeri szélenergia ellátási lánca továbbra is erősen koncentrált, több mint 99 százaléka Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben található. Kína pedig különösen gyorsan bővíti kapacitását.

2020-ban az Európai Unió adta a globális tengeri szélenergia-kapacitás 80 százalékát, ami körülbelül ötször több, mint Kína akkori kapacitása (4,6 GW). Ez azóta megváltozott, mivel Kína gyorsan növekszik a tengeri szélenergia ellátási láncában.

2021 végére Kína már elérte a 11,2 GW telepített tengeri szélerőmű-kapacitást, és számos további projekt is folyamatban van, mint például a China Three Gorges Corporation 6,47 milliárd dolláros beruházása három guangdongi tengeri szélerőműparkba. 2022-ben kísérleti projekt indult a Bohai-tengeren, amely a tengeri szélenergiát más energiaágazattal integrálja. Ezek a projektek nem korlátozódnak a gazdagabb tengerparti tartományokra, mint például Guangdong és Qingdao, hanem Guangxi, Liaoning és Hebei területén is fejlesztenek.

Annak ellenére, hogy 2021 végén leállították az ilyen projektek központi szintű támogatását, Kína mára a világ tengeri szélenergia-kapacitásának csaknem felét telepítette. Ez a növekedés előnyökkel jár a kínai tengeri szélipari cégek számára, lehetővé téve számukra, hogy megerősítsék tapasztalataikat, és gyorsabban érjék el a méretgazdaságosságot, mint nem kínai versenytársaik.

Egyértelmű, hogy a tengeri szélenergia-ágazatot egyre inkább értékpapírosítják az EU-ban, a holland és a belga hatóságok rámutattak, hogy gyanús hajók próbáltak információkat szerezni tengeri szélerőműparkjukról, a német rendőrség pedig egy kereskedelmi hajó ellen nyomoz, miután az állítólagosan elütött egy szélerőművet. Északi-tenger. De megvalósul-e ez az értékpapírosítás a gazdasági téren is?

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy európai szélenergia-csomagra, amelynek célja többek között az engedélyek megszerzésének felgyorsítása és az ellátási láncok általános stabilitása a szélágazatban. 2022-ben körülbelül 107 GW tengeri szélenergia projektet fejlesztettek ki Európa-szerte. Azóta Franciaországban, Németországban, Litvániában és Norvégiában tengeri szélenergia-tendereket indítottak, Hollandiában és Lengyelországban pedig projekteket fejlesztenek ki.

Az EU szélipara jelenleg számos kihívással néz szembe a magas inflációs ráták és a nyersanyagárak miatt, amelyek megemelték az európai turbinák árait, ami a turbinák megrendelésének visszaesését és a szélprojektekbe történő új beruházásokat eredményezte. Ebben a hónapban egy uniós ellenőrzési jelentés megállapította, hogy az EU-tagállamok 2030-as kapacitáscéljait nehéz lehet elérni e kihívások és késések miatt. Megjegyzi a külföldi verseny hatását is. 2023-tól Kína megelőzte az EU-t a tengeri szélenergia vezető fejlesztőjeként, mivel kevésbé érintik az ellátási lánc szűk keresztmetszete.

Ezek a fejlemények dilemma elé állítják az EU-t. Egyrészt a Kínával való együttműködés felgyorsíthatja az EU tengeri szélenergia-kapacitásának fejlesztését, ezáltal gyorsabban érheti el a Green Deal céljait. Másrészt, ha megvédené saját szélenergia-iparát azáltal, hogy korlátozza az EU-n kívüli vállalatok szerepét az EU felépítésében, az biztosíthatná az iparág túlélését a szárnyaló versennyel szemben. Az EU már akkor is ezt a megközelítést követte, amikor WTO-pert indított az Egyesült Királyság ellen az utóbbi tengeri szélenergia-iparának nyújtott támogatások miatt.