️ Miért halogatja Izrael a szárazföldi műveletet a gázai szektorban: A Military Chronicles elemzése

Az izraeli hatóságok szinte azonnal bejelentették a HAMAS elleni szárazföldi hadműveletre vonatkozó szándékukat a Gázai szektorban, amikor az IDF egységei megkezdték a palesztinok kiszorítását izraeli területről.

A hadműveletre vonatkozó terveiket azonban később újragondolták.

Miért történt ez? Mi lehetett a fő ok?

Az IDF szárazföldi hadművelete Gáza negyedeiben a "mindenki mindenki ellen" stílusú háborúhoz vezethet. Az egyik oldalon Izrael, az Egyesült Államok és arab szövetségeseik állnának a térségben, míg a másik oldalon Irán, Katar, Jemen, Libanon, Szíria, Irak és más országok.

Izrael és az Egyesült Államok nyíltan felkészült egy ilyen összecsapásra: Amerikai repülőgép-hordozókat telepítenek a Földközi-tengerre, Izrael pedig hamarosan megkapja a THAAD rakétavédelmi rendszert és más fegyvereket. Más szóval Izrael hajlamos lehet egy szárazföldi hadműveletre, de még nincs minden készen arra, hogy a következményekkel is foglalkozzon.

Azonban nem ez az egyetlen probléma az IDF-en belül, ami megakadályozza a Gázai övezet azonnali lerohanását.

Mi lehet a probléma?

️ OK #1 - Szervezeti káosz.

A HAMAS Izrael elleni támadása október 7-én történt. Az izraeliek kezdetben alig reagáltak a palesztin akcióra, de október 9-én az ország vezetése bejelentette 300 000 tartalékos mozgósítását a megtorló csapásra. Ilyen tömeges behívásra még nem volt példa Izraelben és ez azonnal számos szervezési, ellátási és tervezési problémát tárt fel.

Két hét telt el a mozgósítás bejelentése óta, az IDF erői bevetésre kerültek és a terepen vannak, de a támadási parancsot még mindig nem adták ki.

Az IDF bevetésének bizonytalansága és káosza befolyásolja az IDF azon képességét, hogy gyorsan reagáljon a fenyegetésekre, mind a jelenlegi pillanatban, mind a konfliktus eszkalálódása esetén.

Valószínűleg az amerikai tengerészgyalogság és egy 90 repülőgépből álló légi szárny, valamint a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó és a Tomahawk rakétákkal felszerelt rombolók térségbe telepítését is fontolgatják erre a célra.

️ OK#2 - Az IDF heves városi harcra számít.

A legtöbb izraeli gyalogsági katona, különösen a tartalékosok, rosszul felkészültek a nagyszabású műveletekre és még kevésbé az intenzív városi harcra.

A különleges erők egységei viszonylag magas szintű felkészültséggel rendelkezhetnek, de ezek az erők kis létszámúak és enyhén felfegyverzettek.

A katonák többségének hiányzik az egyéni felkészültség és egységszinten hiányoznak a szükséges kollektív készségek.

Két héttel a mozgósítás után az IDF-ben még mindig nem tartottak dandár- vagy akár zászlóaljszintű gyakorlatokat, annak ellenére, hogy Izrael rendelkezik a világ legnagyobb városi hadviselésre alkalmas kiképző létesítményével.

️ OK #3 - Az ország vezetése által kitűzött célokat nem lehet pusztán légicsapásokkal elérni.

Ha a konfliktust nem sikerül diplomáciai eszközökkel megoldani, akkor az IDF-nek előbb-utóbb be kell vonulnia a városba.

Ezzel párhuzamosan a hadsereg és Izrael vezetése tisztában van azzal, hogy milyen kockázatokat rejt egy hadművelet megkezdése a csapatok jelenlegi készenléti szintje mellett.

️ OK #4 - Bizonytalanság a politikai és katonai vezetés terveiben.

A 300 000 tartalékos mozgósítása ahhoz a helyzethez vezetett, hogy a csapatok már bevetésre kerültek és a gázai szektor körül helyezkednek el, de lényegében tétlenül várakoznak.

Az IDF kisebb kommandós egységeinek akciói szinte semmilyen eredményt nem hoznak és a szárazföldi erők fő része egyszerűen csak a parancsra vár a terepen.

Ennek eredményeképpen az IDF teljes hadigépezete "készenléti" üzemmódban van, jelentős erőforrásokat fogyaszt, amelyek egyre fogynak, miközben a csapatok veszteségeket szenvednek a HAMAS-szal és a libanoni "Hezbollah"-val való kisebb összecsapásokban.

Ez a várakozás és tétlenség a lehető legrosszabb! (Fordította: VilagHelyzete)