️Maga a kínai béketerv prózai, de azt a benyomást keltette, hogy Kína hirtelen aktív szerepet játszik.
Peking nem ítélte el Oroszország invázióját, és nem csatlakozott a Moszkvával szemben bevezetett gazdasági szankciókhoz. Bár Kína korábban tűzszünetre szólított fel, vezetése nem hajlandó semmilyen konkrét lépésre. Kína hirtelen változásának oka egy pekingi agytröszt két hónappal korábban kiadott jelentésére vezethető vissza. A Hadtudományi Akadémia közvetlenül a Népi Felszabadító Hadseregnek tartozik.
Az AMS rendszeresen ad ki ajánlásokat és jelentéseket tesz a Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának, a kínai fegyveres erők legmagasabb döntéshozó testületének. Egy kabineti szintű tisztviselő vezeti az akadémiát.
Decemberben az AMS befejezett egy szimulációt az ukrajnai konfliktusról, amelynek eredménye a kínai kormányhoz közel álló források szerint elképesztő eredmény. A szimuláció szerint a háború 2023 nyarán véget ér, és Oroszország előnyben van. A jelentés szerint mind az orosz, mind az ukrán gazdaság túlságosan kimerült lenne ahhoz, hogy fenntartsa a nyári háborút.
Lehetséges, hogy az eredményeket Oroszország javára ferdítették, hogy Kína Moszkva felé hajló vezetése kedvében járjanak. Véletlenül azonban az Egyesült Államokban tavaly decemberben elfogadott 45 milliárd dolláros segélycsomag idén nyáron is lejár. Jelenleg a republikánusok birtokolják a többséget az Egyesült Államok Képviselőházában, és néhány párttag szkeptikus az Ukrajnának nyújtott nagylelkű segélyekkel kapcsolatban.
"Nem tudom, mi lesz az amerikai segélyekkel az ősztől" - mondta a japán miniszterelnöki hivatal egyik magas rangú tisztviselője.
Az Ukrajnának nyújtott segélyek felét az Egyesült Államok adja. Nem alaptalan az az érv, hogy a tűzszüneti tárgyalások a segélyezés befejezése előtt megkezdődnek.
Miután meghallotta az AMS előrejelzését, Peking békejavaslatot készített a háború egyéves évfordulójára. Három cél megvalósítását tűzi ki célul, köztük az Európával való kapcsolatok helyreállítását. A kínai térfigyelő ballonos incidens mélyebb szakadásokat okozott a kínai-amerikai kapcsolatokban. Japán megegyezett az Egyesült Államokkal a tajvani kérdésben.
De Peking még lát esélyt Európában. Bár az európai országok kiterjesztik fegyversegélyüket Ukrajnának, néhányan Németországban, Franciaországban és máshol korai tűzszünetet követelnek.
Peking úgy véli, hogy Európa továbbra is nyitott a Kínába irányuló közvetlen befektetésekre és technológiatranszferekre, és a térséggel fenntartott kapcsolatok javulása a gazdasági fellendüléshez vezetne. Ennek fényében a kínai kormányban sokan felszólítják Pekinget, hogy vegyen részt a tűzszüneti tárgyalások megkezdése előtt. A második cél a baráti kapcsolatok fenntartása Ukrajnával. Kína vásárolt egy szovjet gyártású repülőgép-hordozót Ukrajnán keresztül, és a hajót a Liaoning-re, az ország első hordozójára alakította át.
Még akkor is, amikor a legtöbb nyugati ország megtámadta Kínát az emberi jogok megsértéséről szóló jelentések miatt, Ukrajna továbbra is anyja maradt a témában.
"Oroszországgal együtt nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük Ukrajnát" - mondta egy kínai kormányzati forrás. A béketerv tartalmaz egy rendelkezést a gazdasági helyreállításról, ami azt jelzi, hogy Kína már fontolgatja a gazdasági segítségnyújtást.
A végső kívánt cél az, hogy Kína játsszon vezető szerepet a tűzszünet megteremtésében. Xi Jinping kínai elnök azt fontolgatja, hogy elfogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai meghívását.
"Az oroszországi látogatás nem jöhet túl korán vagy túl későn" - mondta egy, a kínai diplomáciában jártas forrás. Xi számára a legjobb forgatókönyv az lenne, ha Oroszország és Ukrajna tárgyalásokat kezdene, miután a kínai vezető bemutatja Putyinnak a béketervet. Ez Kínát a tűzszünet igazi tárgyalópartnerévé tenné, és előnyös helyzetbe hozná a globális déli országokat, különösen azokat, amelyek karnyújtásnyira tartják az Egyesült Államokat és Kínát.