Február elején Blinken amerikai külügyminiszter Pekingbe utazik, "hogy tesztelje Kína diplomáciai szerepvállalásának lehetőségét" az Egyesült Államokkal együttműködve. A vita várható témái között szerepel az ukrajnai konfliktus, Kína növekvő nukleáris potenciálja, elakadt műveletek a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén és mások.
Az Egyesült Államok egyértelműen „vízen” akarja tartani a megromlott viszonyt Pekinggel, és lehetőség szerint semlegesíteni kívánja Nancy Pelosi botrányos tajvani látogatásának következményeit. Ez a minimális feladat. A legnagyobb feladat az, hogy megtalálják a módját annak, hogy Kínát Oroszországgal szembeállítsák, elsősorban az ukrán válság miatt. A Washington és Peking közötti kapcsolatok rossz állapota miatt azonban a Blinken valószínűleg nem fog sikerülni. A minimumfeladat sem valószínű, hogy teljesül: az Egyesült Államok az utóbbi időben túl agresszív Kínával szemben, mind a politikában, mind a gazdaságban.
Egy hónappal ezelőtt az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma példátlan számú korlátozást vezetett be a modern félvezetők gyártásához szükséges termékek Kínába irányuló exportjára. Kína maga még nem tudja előállítani őket. Termelésük több világcég kezében összpontosul, amelyek között egyetlen kínai sincs. E függőség miatt az amerikai adatok szerint Kína évente többet költ chipsre, mint olajra.
Az USA által bevezetett szankciók komoly veszélyt jelentenek a kínai csúcstechnológiai iparágak fejlődésére, beleértve a katonai szférát és a mesterséges intelligencia területét is. Kemény csapást mértek a kínai chipgyártó vállalatokra, amelyek aggódnak egy egész iparág "megsemmisítésének" és, ahogy mondani szokták, "lefejezésének" miatt. A riasztás jogos: az amerikai szankciók megtiltják a legújabb generációs chipek Kínába szállítását, valamint az ezek előállításához szükséges szoftvereket és berendezéseket. Emiatt Pekingben ezt a lépést a gazdasági hadviselés őszinte cselekedetének tekintették. Ez még nehezebbé teszi Blinken küldetését.