„Háborús uszító” – így fogadták Olaf Scholz német kancellárt pártja egy minapi rendezvényén békepárti tüntetők. Scholz a színpadról azzal vágott vissza, hogy Putyin a háborús uszító és a jelenlegi helyzetben nincs más megoldás, mint Ukrajna fegyverekkel való támogatása. Ez azonban nem győzte meg a fegyverropogás beszüntetését és béketárgyalásokat követelő demonstrálókat.

A bevezetőben említett jelenetek kezdenek általánossá válni Nyugat-Európában. Miközben ugyanis a politikai elit továbbra is Ukrajna pénzügyi és hadászati támogatásában látja a háború befejezésének legjobb módját, a társadalom ezzel kapcsolatos türelme egyre inkább fogy. Egyrészt azért, mert a vérengzés képei felkavarják a nyugati embereket is, főleg, hogy a harcok egyik és másik oldalon is sokszor szinte reménytelenül kilátástalanok. Az oroszok igazán már nem tudnak előrehaladni, Ukrajna pedig a régóta beharangozott ellentámadásra készül. Arra az offenzívára, amelytől egyes nyilatkozatok szerint már maga sem vár túl sokat.
Az igazán felfoghatatlan az, hogy vajon miért éri meg több tízezer embert a biztos halálnak kitenni ahelyett, hogy más eszközökkel igyekezzenek az agresszor Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz ültetni.