Pár hete jelentette be a kormány, hogy június elsejétől a nagyobb boltoknak hetente kötelező akciókat kell hirdetniük. A kereskedelmi láncoknak 20 termékcsoportból kell kiválasztaniuk egy-egy árut, amelyet az előző 30 nap átlagáránál minimum 10%-kal kell olcsóbban adniuk egy héten keresztül.

A mindig, mindent jobban tudó balliberális közgazdászok azonnal kritizálták a lépést és arról beszéltek, hogy ez valójában nem is csökkenteni, hanem növelni fogja az inflációt, mert amit ezeken a termékeken a boltok elbuknak, azt más termékek árának emelésével visszahozzák majd a kasszájukba. Csakhogy most már más a gazdasági környezet, mint pár hónappal ezelőtt, amikor ezt valóban „büntetlenül” meg lehetett volna tenni. Mert honnan is indultunk és hol tartunk most?

Tavaly tavasz óta a szankciók miatti inflációra hivatkozva a boltok valóban szinte azt csináltak velünk, amit akartak és szinte annyiért adták az árujukat, amennyiért nem szégyellték. A jelenség sajnos nemcsak Magyarországon volt jellemző, hanem más országokban is, az angol szakirodalom meg is alkotta erre a jelenségre a nagyon találó greedflation kifejezést. A greed magyarul kapzsiságot jelent, vagyis a szó azt írja le, amikor egy bolt az inflációra hivatkozva, kapzsi módon az indokoltnál nagyobb mértékben emeli az árait, így téve szert extraprofitra.