Különleges előadás, ősbemutató helyszíne lesz az Érd Parkvárosi Közösségi Ház május 20-án, 18 órától. Ungváry Zsolt: Plüssmonológ című monodrámáját mutatják be Benczéné Dizseri Márta rendezésében, a szerző fiának, Ungvári Álmosnak az előadásában. Az alkotókkal beszélgettünk.
– Mi fogta meg a darabban?

Benczéné Dizseri Márta: Az a ma különösen népszerű pszichológiai irány, amely az örökölt sorsban kutatja a személyiségünk rétegeit, viselkedésünk, gondolkodásunk mikéntjét, engem mindig is foglalkoztatott, és ebben a különleges családtörténetben megmártózva szinte tolulnak elém a kérdések. Annak a 60-as,70-es években felnőtt generációnak a tagja vagyok én is, aki a szocializmusban keresztény, polgári értelmiségi családban szocializálódott, s élte meg a mindennapok ebből fakadó disszonanciáját. Szembesülni egy alkotásban önmagunk emlékeivel, kérdéseivel, ismerős karakterekkel, élethelyzetekkel, mindig nagyon izgalmas dolog.

Ungvári Álmos: Tekintve, hogy a darabot édesapám írta, ráadásul erősen inspirálódva családunk történetéből, így nem volt nehéz kapcsolódási pontokat találnom. A történetben fejtegetett kérdésekről korábban is sokat beszélgettünk. Ugyanakkor hiába olvastam és mondtam el már jó párszor, minden alkalommal találok benne valami újat. Érdekes lesz figyelni, hogy a nézőket ezekből mi fogja meg. A XX. század viharaitól megtépázott család drámája számos ponton összecseng a saját felmenőim életével. Rádöbbentem, hogy szép csöndesen is tönkre teheti egy rendszer az emberek életét, ami akár fel sem tűnik a kívülállóknak. Pláne nem társul hozzá az utókor vagy a történelmi emlékezet megbecsülése.