Kár lenne tagadni, hogy a Visegrádi Négyek országai és tágabb értelemben véve a közép-európai államok közé éket vert az orosz-ukrán háború és az ahhoz való hozzáállás. Lengyel barátaink történelmi tapasztalatból kifolyólag az ukrán fegyverszállítások leghangosabb támogatóivá váltak. Persze benne van ebben az európai középhatalmi ambíció és a jövőben ebből esetlegesen megszerezhető előnyök sora is, de tény, hogy Varsó és a sokkal mérsékeltebb, békepárti politikát hangoztató Budapest között törésvonalak keletkeztek az elmúlt bő egy évben. Persze ezek nem mindig akkorák, mint amekkorának a nyugati sajtó láttatni szeretné, de valóban léteznek, vagy szerencsére egyre inkább csak léteztek.

A két országot ugyanis sokkal több köti össze, mint ami elválasztja. A történelmi összefonódásokon túl a jelenben is ott vannak a legfontosabb kapcsok, mint a kereszténység, a család és a nemzet védelme, amely végső soron minden mást felül kell, hogy írjon. Az együttműködés és a közös érdek képviselete pedig most újra megmutatkozott nemcsak Varsó és Budapest között, hanem közép-európai szinten is.