Franciaország és az Oszmán birodalom titkos szövetsége, egy elfeledett hadjárat és Szász Móric magyarországi „háborúja” – Kanász Viktorral a Magyarságtudományi Intézet történészével legutóbbi kutatásairól beszélgettünk.
– Munkáiban az 1552-es esztendő fontosságára hívta fel a figyelmet. A nagy várháborúk egyik legfontosabb éve miért volt sorsfordító jelentőségű a Magyar Királyság életében?

– 1552-ben az Oszmán Birodalom kettős hadjáratot indított a Magyar Királyság ellen. A délről támadó fősereg egymás után foglalta el a központi várakat: ekkor esett el többek között Temesvár és Szolnok is. Eközben a budai pasa sikeresen ostromolta Veszprémet, majd pedig a Buda körüli kisebb várakat, például a Szondi György vezette Drégelyt. A két sereg Szolnoknál egyesült és elindult Eger ellen.
Bár Egert hősies ellenállásának köszönhetően Dobó Istvánnak sikerült megvédenie, mégis óriási területek kerültek oszmán fennhatóság alá.