Magyarországon évente 20 milliárd szál cigarettát adnak el, amelyek a végtermékét – a csikkek 80 százalékát – eldobják. Holott a cigarettacsikk veszélyes hulladék, visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben. Fenyősi Zoltán Laudato Si’ animátorral a probléma mélységeiről beszélgettünk.
– Önt a „Csikk-kommandó” vezetőjeként ismerik, aki rendületlenül szedi össze az eldobott cigarettavégeket. Miért is probléma ez még mindig a magyar társadalomban?

– Azért, mert nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy a környezetünket gondos gazdaként minden nap védeni kell, nemcsak kampánynapokon. Vannak olyan országok, főleg Ázsiában, ahol egy csikk eldobása nagy szégyennek számít. Európában más a helyzet: mi egy „eldobható kultúrában” élünk, amely a cigicsikkek elpöckölésében is jól láthatóan megnyilvánul.
Ilyen a fogyasztói társadalmunk: megveszik az emberek, gyorsan elszívják, és ott, ahol vannak, el is dobják.

A felelősség a fogyasztás élvezetéig szól csak. Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen következményei vannak ennek.