Tamás Gáspár Miklóssal talán semmiben sem értettem egyet. Jó, ez talán túlzás. Mondjuk ő is azt gondolta, hogy a szörnyűséges alászállás állapotában van a kultúra, a társadalom, az egész világ. De azért mégis van, és a van még mindig sokkal jobb, mint a semmi.

Tetszik vagy sem, TGM ellenfél volt. Valódi, nem olyan szibarita váz, mint annyian a baloldalon. Mást gondolt magyarságról, jövőről, minden egyébről, mint egy konzervatív? Ez már csak természetes. De gondolt valamit. Mélyen gondolta, megalapozottan, és akkor is roppant szórakoztatóan, ha a valóságot tekintve sok értelme éppen nem is volt. Remek publicistaként, de ezt biztosan tudják. Azon kevesek egyike – megkockáztatom, talán az utolsó balos –, akit tényleg érdemes volt olvasni. Már csak a stílus végett is.