Ma a magyarságot még nehezebb megtartani, amikor gyakorta nincs magyar iskola, vagy anyanyelvi gyülekezet a településeken – Balla Ferenccel, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökével beszélgettünk.
– Kallós Zoltán személyét és munkásságát a határ mindkét oldalán ismerik. Az ő eszmeisége hogyan jelenik meg az alapítványuk működésében?

– Kallós Zoltán azon kevesek egyike volt, aki még időben kutatni és gyűjteni kezdte a magyar népi kultúra elemeit. Tette mindezt akkor, amikor ez nem volt veszélytelen. Tudta, hogy a paraszti életmód és műveltség még az ő életében el fog tűnni, ezért ezen értékek átmentését a következő generáció számára mindennél fontosabbnak tartotta.
Kallós Zoltánnak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a táncházmozgalom ki tudott bontakozni és hogy az az urbánus környezetben is elfogadásra került.

Kitartása, segítőkészsége és hozzáállása páratlan volt, munkássága túlélte a kommunizmust. A rendszerváltozás után megnyílt a lehetőség arra, hogy az erdélyi magyarság nekifogjon egy új intézményrendszer felépítésének. Így jött létre a Kallós Zoltán Alapítvány is, amely harminc éve töretlenül működik.