Nyugodtan mondhatom, hogy a Budapest fénykorát idéző, a II. világháborúban vagy az azt követő szocializmusban tudatosan elpusztított épületek újjáépítésének korszakát éljük. A magyar kormány által támogatott új rekonstrukciós doktrína mára már kézzel fogható eredményeket hozott. Gondoljunk csak a Budavári Palotanegyed újjászülető épületeire, vagy a középkori magyar várak rekonstrukcióira.
Nemrégiben egy cikk jelent meg arról, hogy mennyire időszerű lenne az elpusztított budai palotasor visszaépítése az Ybl Miklós tér és a Clark Ádám tér között. A javaslaton felbuzdulva a most következő cikkeim ezekről a hajdan volt palotákról szólnak majd. Csak kevesen tudják, hogy a Lánchíd utca Duna felőli oldalán is épületek sorakoztak egykor, méghozzá nem is akármilyenek. Itt, a budai Duna-parton bérpaloták kaptak helyet, méltó párt alkotva a pesti Dunakorzó szállodasorával. A budai Dunasor Lánchíd felőli első épülete Barber Ágost és Klusemann Károly sörgyáros négyemeletes eklektikus bérháza volt, amelynek négy sarka apró tornyokban, azok pedig kupolákban végződtek.