Háláját fejezte ki Tőkés László a temesváriaknak a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom kezdetének 33. évfordulóján tartott temesvári sajtótájékoztatón, hogy amikor hívta őket, összegyűltek körülötte, és azért is, hogy amikor a biztonságukat féltve elküldte őket, ott maradtak.

A lelkész azokra a vádakra reagált, amelyek szerint nem vállalta a felkelés szellemét 1989. december 16-án, hiszen többször is hazaküldte a református parókia előtt tüntető tömeget.

Elmondta: nagy elégtétel volt számára látni a szolidaritástüntetést, amely a személye és a temesvári református gyülekezet mellett kialakult. Ugyanakkor felelősséget is érzett az összegyűlt emberekért, nem szerette volna bajba sodorni őket, féltette az életüket, a biztonságukat. Ott állt előtte Újvárossy Ernő munkatársának példája, aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a holttestét két nappal később egy Temesvár melletti erdőben találták meg. Hozzátette: arra nem számított, hogy a tiltakozásuk megdönti a Ceausescu-diktatúrát. Ezért küldte haza a tiltakozókat.
„A felelősség az én vállamon volt, hiszen én hívtam ide a híveimet. Ennek a felelősségnek a tudatában, látván, hogy nem tudom már ellenőrizni a tömegnek a megnyilvánulásait, kértem, hogy menjenek haza” – jelentette ki.