Az Európai Bizottság jóváhagyta szerdán Magyarország helyreállítási tervét, ami azt jelenti, hogy a közös hitelfelvételből hazánknak járó pénzekhez jövőre hozzájuthat az ország.

Az Európai Bizottság jóváhagyta szerdán Magyarország helyreállítási tervét, ami azt jelenti, hogy a közös hitelfelvételből hazánknak járó pénzekhez jövőre hozzájuthat az ország. Brüsszel ugyanakkor fenntartott egy zsarolási potenciált, amely politikai alapú lehet.

Az Európai Bizottság döntésének két része volt, amelyeknek elsőre egyébként össze sem kellett volna függenie, de mégis valamilyen szinten összekötötték őket. Szólt egyrészt az Unió hét éves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséből Magyarország számára jutó forrásokról, másrészt pedig a helyreállítási alap pénzeiről, amelyet ugye a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpraállásra kapna az ország. Lássuk, melyik ügyben mit jelent pontosan a mostani döntés.

A hétéves ciklus forrásait illetően az a döntés született, hogy a Bizottság befagyaszt nagyjából 3000 milliárd forintnyi összeget. Fontos kiemelni, hogy ez a pénz sem veszik el Magyarország számára, csak újabb feltételek teljesülése kell ahhoz, hogy „kiolvassza” ezeket Brüsszel. Ami még lényeges, hogy ez a teljes 7 éves ciklust érinti, tehát itt 2024 utáni kifizetésekről van szó.

Vagyis az innen származó fejlesztési források jövőre gond nélkül érkezhetnek, és a kormánynak még több, mint egy éve van, hogy minden feltételt teljesítsen.

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Média

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye