Ki ne ismerné az erdélyi kincses város, Kolozsvár főterén magasodó monumentális Mátyás király lovasszobrot vagy éppen a Budavári Palota négy kőoroszlánját, melyek után a Palota belső udvarát Oroszlános udvarnak hívjuk. A mesterművek alkotója nem más, mint egy szegény körülmények közé születő pozsonyi lakatosinasból lett szobrászművész, Fadrusz János.
Az erős testalkatú, ám szerény szellemi képességű fiút apja lakatosnak adta, ahol hamar kitűnt kreativitásával és szorgalmával. Szülei nem rendelkeztek megfelelő anyagi forrással ahhoz, hogy magas színvonalon taníttassák, ezért Fadrusz gipszszobrok készítésével próbálta finanszírozni a képzését, sikertelenül. 1883-ban egyik munkáját bemutatták egy Pozsonyban rendezett kiállításon, ahol műve feltűnt Tilgner Viktornak, a bécsi akadémia szobrásztanárának, aki rögtön felismerte a fiú tehetségét. Tilgner elismerő szavainak hamar híre ment és ennek nyomán a pozsonyi Takarékpénztár ösztöndíjjal támogatta Fadrusz bécsi taníttatását.