Mindig egészen sajátos arcátlanságnak gondoltam azt, amikor Gyurcsány Ferenc hivatkozott a hazafiság, a demokratikus alapértékek vagy éppen a nyugati gondolkozás alapjaira. Az a Gyurcsány Ferenc, aki már a pártállami időszakban része lett a kiszes, politikai elitnek, az a Gyurcsány Ferenc, aki az MSZP első, virágzó időszakában házasodott be a korábbi, pártállami elit tagjai közé és végül az a Gyurcsány Ferenc, akiről miniszterelnöksége idején talán egyszer sem készült olyan fotó, amelyen ne szerelmes rajongást idéző mosolygás közepette nézett volna Vlagyimir Putyinra, ha éppen találkoztak egymással.