Az aktív ateisták lelkesen, mi aggódva írjuk-mondjuk a kétségtelen tényt, hogy Európában a hit, az egyház, a vallásosság visszaszorulóban van. Nyugat-Európában sok helyen már a templomokat bontják, a kereszténység a legszűkebb magán szférára korlátozódik, és már szimbólumai, ünnepei, kulturális hagyatéka is megtűrtté vagy üldözötté válik. „A szekularizáció és az értékrendi változások következtében generációról generációra csökken a vallásos szocializáció”, olvasom a kereszténység helyzete Európában című konferenciáról tudósító cikkben.
Azt ugyan sosem fogom megérteni, bizonyos liberális körök miért örülnek ennek. Divatos a tudomány felsőbbrendűségére hivatkozni, de tudomány nem is létezne, ha nem hinnénk egy szervező erőben. A természettudományok megfejtik és megértik a világot működtető törvényeket, de az egésznek csak akkor van értelme, ha feltételezzük a törvények létét. Ahol pedig törvények vannak, ott törvényhozónak is lennie kell.