A mai evangéliumban Jézus tovább bőszíti a farizeusokat, kétkedőket. Ismét egy vámost állít pozitív példának eléjük. Nem is akárkit, Zakeust, aki nem egyszerű vámos, hanem azok vezetője volt. Nagyon valószínű, hogy jómódú, a hatalomhoz közel álló személy.
Hallott a Mesterről és felindította magában a vágyat, hogy találkozzanak. Nem maradt otthon, amikor Jerikóban ilyen nagyszerű esemény zajlik. Viszont Jézus nem személyválogató. Nincsenek előkelő páholyok, ahol a kiváltságosak találkozhatnak vele. Nála mindenki egyenlő. Ezért sem jutott előbbre Zakeus, még ha „kijárt” is volna neki. A vágy a találkozásra nagyobb volt benne, mint a saját büszkesége. Megszégyenítette magát, felmászott egy fügefára, csak hogy megpillanthassa. Az igazi jutalom ezután érkezett, Jézus nem hagyta szó nélkül ezt a gesztust. Megjutalmazta Zakeust azzal, hogy betért az otthonába.