A budai Vár védelme céljából a mai Krisztinaváros beépítését egészen a 18. század végéig megtiltották, a területet kizárólag mezőgazdasági célból használhatták. Egyedül a Francin Péter kéményseprő által emelt kápolna, a mai Havas Boldogasszony-templom elődje állt itt. 1769-ben azonban Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia lánya érte el, hogy ezt a tilalmat feloldják. Hálából az ő nevét kapta a városrész.

Az 1920-as évek végéig Krisztinaváros nem rendelkezett a kor elvárásainak megfelelő piaccal, a Krisztina téren és környékén vasárnaponta megtartott vásárokon gyakran romlott, fertőzött árukat értékesítettek a nem megfelelő higiéniás viszonyok miatt.