Gimnazista koromban hallottam a történetet egy európai politikusról, aki valami távoli szigeten, bennszülöttek között képviselte a birodalmat. (Bizonyára az angolt.) A helyiekkel tolmács útján érintkezett, de hiába fordították le neki szó szerint az őslakosok mondatait, egyszerűen nem értette. Erre megtanulta a nyelvüket, már maga beszélt velük, de még mindig nem járt eredménnyel. A szavakat látszólag értette, mégsem állt össze valahogy az egész. Erre megismerte a kultúrájukat, szokásaikat, történelmüket, vallásukat, és végre helyükre kerültek a dolgok.

Ez szokott eszembe jutni néhány baloldali politikus szövegei, helyzetelemzései kapcsán, amelyben a Gyurcsány házaspár különösen élen jár. A szavak mintha magyar mondatokká állnának össze, de semmilyen kapcsolatot, rokonságot nem bírok felfedezni a számomra ismerős világgal.

A minap a DK (Demokratikus Koalíció) elnökének felesége, DK (Dobrev Klára) a Telexnek adott interjút, amelynek egyes mondataiban, de összképében is az őslakosok közé bemerészkedő, de azok szokását, történelmét, hitét kevéssé ismerő gyarmati tisztviselő gondolkodásmódja bontakozik ki.