Többek között az erkölcsi- és politikai hullaként még mindig köztünk bolyongó Gyurcsány szorgalmazására is fellángolt újból a közvetlen elnökválasztás iránti igény, amit 1989-ben a négyigenes népszavazáson az SZDSZ (tehát a mostani leghangosabb, legelvetemültebb liberális globalisták szellemi és biológiai elődei) kaszált el, megfosztva ezzel Pozsgay Imrét a győzelemtől, és hosszú időre (végleg?) megakadályozva egy nemzeti baloldal megerősödését és ezzel egy oldalakon átnyúló nemzeti konszenzus kialakításának lehetőségét.