A vallásszabadság napja

Az Országgyűlés a 2018. évi I. törvényében nyilvánította január 13-át a vallásszabadság napjává. Megemlékezve arról, hogy 1568-ban a tordai országgyűlés ezen a napon foglalta törvénybe a világon először a vallás és lelkiismeret szabadságát.

A vallásszabadság lényege, hogy az emberek nemcsak a hitük szerinti vallásukat, de annak hirdetését is szabadon gyakorolhatják. Tordán egy olyan korban mondták ki a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – egyenjogúságát, amelyben akkor még a világon sehol nem ismerték a vallási türelmet.

Noha a vallásszabadság kihirdetése 457 évvel ezelőtt történt, ebben az évszázadban mégis azt tapasztalhatjuk – jobban, mint bármikor –, hogy az általunk ismert vallási türelem, már Európában sem biztosítja minden szegmensében a vallás szabad gyakorlását és annak hirdetését. Az álláspont világos: a keresztény Európában a keresztény vallás gyakorlása, de még inkább hirdetése – más vallással ellentétben – nem kívánatos már.

A dekadencia ellenére a magyar kormány minden erejével összpontosít arra, hogy megőrizze Magyarországon ezt a több évszázados szabadságot. Egyúttal támogatja azokat a szervezeteket, amelyek a keresztény hívő embereknek nyújtanak segítséget vallásuk szabad gyakorlásában.