Külső és belső támadások sora veszélyezteti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét

I. Soros György szervezetei érzékenyítenek

Ahogy arról először beszámoltunk, 2010 után a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusokon keresztül többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület komoly – forrásaink szerint hosszú távú - befolyásra tett szert bírósági berkekben. A Patent jogvédő egyesület például bíróságfigyelő programot indított útnak 2013-ban a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából. A bíróságfigyelő projekt lényege, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. Némi utánajárás után „hivatalos amerikai” court watch mozgalmat nem találtunk, ugyanakkor a Nyílt Társadalom Alapítvány működtet egy rendszerében hasonló „Case Watch” megnevezésű programot, amelyben például az Emberi Jogok Európai Bíróságának migránsügyekben tapasztalható „vegyes” ítélkezési gyakorlatát ostorozzák.

2012 júliusában a Szegedi Ítélőtábla és a Soros György által finanszírozott Transparency International Magyarország(TIM) - amely szervezetről a Szuverenitásvédelmi Hatóság vizsgálata később megállapította, hogy tevékenységét külföldi érdekek mentén folytatja - közös programján a balliberális sajtó által tenyerén hordozott Darák Péter kúriai elnök felszólalásában nyíltan kiállt a politikai aktorként fellépő álcivil szervezet mellett, hangsúlyozva, hogy a TIM támogatása minden szervezet számára üdvös.

A szorosabb összefonódás jegyében a Transparency International Magyarország még tippeket is adott a magyar bíróknak korrupció tárgykörben: - a bírók haszonmaximalizáló egyének. Ezt úgy érik el, hogy olyan értékeket keresnek számukra, amely végül a legmagasabb hasznossági szint eléréséhez segíti hozzá őket. Ezek a változók a következők: jövedelem, szabadidő, család, a munkával való elégedettség és az elismertség vagy hírnév; - a bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől” eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására; - egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státusz, mint a jövedelem, mégis a bírói bérek csökkenése a korrupció növekedéséhez vezet. (…)

2019-ben a bíróságok napjának estéjén szokatlan akcióba kezdett az Amnesty International, „fényvetítést rendezett az Igazságügyi Minisztérium homlokzatán”. Állításuk szerint ezzel az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságára, illetve tiltakozzanak a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen. „A bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai, ha azok kormányzati befolyás alá kerülnek, akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak. 150 éve, 1869-ben jött létre Magyarországon a független, nem a kormánynak alárendelt bírósági rendszer, amelyet most az a veszély fenyeget, hogy ismét gyámság alá kerül” – mondta akkor Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország jelenlegi igazgatója, akinek testvérét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többek között költségvetési csalással és sok száz milliós számlagyár működtetésével gyanúsított meg.

II. Egyre több külső szereplő

A holland nagykövetség támogatásával, és az ellenzéki politikum gondolatiságát kiszolgáló jogász világ meghatározó szereplőinek - így többek között az Eötvös Károly íintézet korábbi vezetője Fleck Zoltán - részvétele mellett megvalósuló “Models of Judical Administration” („A bírósági igazgatás modelljei”) című rendezvényen, az Európai Tanács (ET) Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Értékelésével Foglalkozó Bizottsága (CEPEJ) mellett évekig magas pozíciót betöltő Philip Langbroek kendőzetlenül szólította fel nyílt politikai szerepvállalásra a magyar bírókat, mondván, hogy a gyenge ellenzéki politikai pártok ideje lejárt. Ha pedig mindez nem lett volna elég, a holland jogász hozzátette azt is, hogy az e munkában partner ítészek számíthatnak a nemzetközi támogatásra.

Nehéz a véletlen művének betudni, hogy a felhívás nem sokkal azt követően hangzott el, hogy éppen az OBT feljelentése nyomán járt Magyarországon egy másik nemzetközi szervezet, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) delegációja, amelyet a tömörülés elnökeként Langbroek honfitársa, Kees Sterk vezetett. Ami a két szervezetet illeti, érdemes megemlíteni, hogy a CEPEJ és az ENCJ nem csupán együttműködik egymással, hanemkülön-külön is jelentős befolyással bírnak mind az ET-nél, mind pedig Brüsszelben.

De úgyszintén ebben az időszakban történt, hogy a mostani megmozdulások és tüntetések élén álló Magyar Bírói Egyesület (MABIE) tagja egy marokkói nemzetközi fórumon kért nemzetközi beavatkozást hazánk viszonylatában az“áldatlan” és a “bíróságok függetlenségét veszélyeztető”állapotok miatt.

Langbroek-nek a bírókat nyílt politikai tevékenységre buzdító, ahhoz külföldi segítséget is előirányzó állásfoglalása minden jel szerint elérte a kívánt célját, hiszen az azóta eltelt idő alatt a bírói társadalom egyes szereplőinek politikai szerepvállalásai jelentős mértékben felerősödtek, amelyben a nemzetközi balliberális sajtónak és a progresszív elitnek is komoly szerepe van.

Ennek ékes példája volt, amikor a Magyarországot bíráló progresszív hangok egyik fórumaként szolgáló német Verfassungsblog - amely lényegében Soros György hungarofób bizalmasainak (például Kim Lane Scheppele), illetve kulcsszervezeteinek (pl. a CEU) biztosít állandó teret hazánk becsmérlésére - „Egy magyar bíró védelmet kér az EUB-tól” címmel, a hazai ellenzéki lózungokat felsorakoztatva számolt be arról, hogy Vasvári Csaba előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, mert aggódik a bíróságok függetlenségéért.

Az Amnesty International „Vasvári ügye” mellett sem tétlenkedett, ugyanis ez idő tájt adta ki a 14(!) bíró közreműködésével készített, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét értékelő, „Fortélyos félelem: Erősödő kontroll a Magyar bíróságok felett” címre keresztelt, szakmainak álcázott kutatását, amelyben az NGO részint a Magyar Helsinki Bizottságra, a Velencei Bizottságra és az Európai Bizottságra hivatkozva hirdette ki „a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos válságát”, valamint „a bírói függetlenség megőrzése szempontjából alapvető fontosságú fékek és ellensúlyok meggyengülését”.

De nem a Verfassungsblog az egyetlen olyan külföldi portál, amelyen előszeretettel biztosítanak felületet Vasvári hazánkat támadó gondolatainak. E tekintetben számíthat a nemzetközi balliberális sajtó más képviselőire is. Pár éve például, az„Orbán Viktor magyar bíróságok feletti uralma a jogállamiságot fenyegeti - figyelmeztet a bíró” címmel megjelent írásban a The Guardian brit lap ismertette kormányellenes véleményét. A cikkben Vasvári többek között olyan alaptalan kijelentéseket fogalmazott meg, miszerint „a magyar kormány folyamatosan túllépi hatáskörét a bíróságok befolyásolása érdekében”, továbbá, hogy „ő és bírói kollégái évek óta külső és belső befolyásolási kísérletek tanúi”.

III. Bírói aktivizmus

De szintén szerzőként jelenik meg a Verfassungsblog-on Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is, akivel összefüggésben az OSF által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy elvesztett per után, levélben kérte számon a Kúria elnökét azért, mert ügyükben nem a volt főbíró járt el tanácselnökként. Baka többek között a balliberális portál alapítójával és főszerkesztőjével együtt vett részt egy igazságügyi reformokat tárgyaló podcast-adásban, amely során úgy mutatták be, mint akit a „magyarországi FIDESZ kormányzó többsége kikényszerített a hivatalából”.

Azonban az igazságszolgáltatást érintő külföldi befolyásolási kísérletek és a bírói hivatást kvázi politikai szerepként interpretáló felfogás legkirívóbb példája minden kétséget kizáróan az volt, amikor 2022 októberében a nyíltan politikai aktivista szerepkörben funkcionáló David Pressman amerikai nagykövet Matusik Tamást, az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagját és Vasvári Csabát, a szervezetszóvivőjét fogadta magánál szívélyes látogatáson.

A hivatásrend szabályaival összeegyeztethetetlen találkozóalapjaiban rendítette meg a magyar nyilvánosságot. Ennek ellenére - és mintegy a szervezet felfogásáról sokat elárulva - az OBT közleményben védte meg a raportot, mondván, az a „demokráciákban teljesen szokásos mód”, és rögzítették, hogy álláspontjuk szerint „fel sem merült, hogy a szervezetképviseletében eljárt bírók látogatása bírói függetlenségüket érintette volna, vagy etikai vétséget követtek volna el”.

Hasonlóan tett Matusik szövetségese, Vadász Viktor is, aki kijelentette, hogy a Pressman-nel való parolázás csupán azt jelzi, hogy Magyarországon az igazságot, az igazságszolgáltatást az Országos Bírói Tanács képviseli.

Ilyen hozzáállás mellett nem meglepő, hogy egy évvel később már kibővített létszámmal került megismétlésre az OBT vezetőinek tartandó nagyköveti-vizit, amely Pressman beszámolója szerint, paradox módon „a Tanács függetlenségének előmozdítása érdekében végzett folyamatos munkájáról” szólt.

A látogatásokat a védelmébe vevő egykori OBT-szóvivő, Vadász, aki bíróként vezető szerepet vállalt a különböző politikai jellegű megmozdulásokban, ekkora már összeférhetetlenség miatt lemondott tisztségéről, és Németországba költözött, hogy az Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law – ERA) igazgatóhelyetteseként folytassa. Az ERA kapcsán megjegyzendő, hogy a tevékenységének általános irányelveit meghatározó igazgatótanács elnöke Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság magyarellenes exelnöke.

De a szervezetben számos további baloldali politikus megtalálható, úgymint Katarina Barley, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti alelnöke, vagy az Akadémia érdekeit politikai szinten képviselő igazgatóságot vezető néppárti EP-alelnök, Sabine Verheyen.

Vadász Viktor tehát minden jel szerint a számára megfelelő helyre került, ahol adott esetben még azzal is eldicsekedhet, hogy a Magyarországon végzett „áldásos tevékenységéért” 2025-ben kiérdemelte az Ars Humanica Hungarica Kör Magyar Civil Becsületrendjét. Ezzel pedig egy olyan illusztris díjazotti kör tagjává vált, amelyet többek között a CEU tanári kara (2019), az SZFE Közössége (2021) és a Klubrádió (2022) reprezentál.

Visszatérve Vasvárira, a törvényesség kérdéséhez való unortodox hozzáállás mindenesetre nem akadályozta meg a bírót abban, hogy a jogállamra hivatkozva, „mint magyar és egyben európai bíró (!)”, nyílt levélben csatlakozzon a Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE), a kormány és az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője között megkötendő, ún. négyoldalú megállapodással szembeni felhívásához.Ennek kapcsán egyszersmind fontos megjegyezni, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért február 22-én demonstrációt szervező MABIE környékén szintén számos olyan bíró fordult és fordul meg, akik múltjuk alapján közvetlenül kapcsolódnak a politikához vagy politikai tevékenységet folytatnak.

https://x.com/tuzfalcsoport/status/1892145394659786871?s=61