Alkotmányellenes is lehet a bírók tüntetése

️ Ha Magyarországon a bírák "jogállami igazságügyi jogalkotásért" demonstrálnak, az felvetheti az Alaptörvény ellenesség gyanúját

Ami a hatályos jogszabályi hátteret illeti, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a ­jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A 26. cikk (1) bekezdése szerint bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”

️ Az Alkotmánybíróság is több döntésében áttekintette a bírói függetlenséggel és a független és pártatlan bírósághoz való joggal kapcsolatos alkotmányos szabályokat, amely alapján a taláros testület megállapította a 3154/2017. (VI. 21.) AB határozatban, hogy

"bírói függetlenség egyik garanciája az is, hogy a bírák nem folytathatnak politikai tevékenységet, így párttagságuk is kizárt az Alaptörvény szerint."

"A bírói függetlenség nem korlátlan - rögzíti az Alkotmánybíróság - annak legfontosabb alkotmányos korlátja, és egyben a bírói működés alapja az ítélkezési tevékenység törvényeknek való alávetettsége."

A törvényeknek való alávetettség ugyanakkor a függetlenség záloga is egyben, hiszen a bíróságok a politikai szféra által meghatározott és létrehozott törvényeket önállóan értelmezik. A bíróságok ítélkezési gyakorlata azonban független a politikai változásoktól, és egyfajta folyamatosságot, állandóságot jelent, a másik két hatalmi ág dinamizmusával szemben.

️ Az Alkotmánybíróság egyébként elsőként a 67/1995. (XII. 7.) AB határozatban foglalkozott a bírói pártatlanság kérdésével és a következő megállapítást tette, hogy a:

„pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítéletmentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. El kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében. Ennek intézményes biztosítékát a bírák kizárására vonatkozó [büntető]eljárási szabályok biztosítják.”

A bírótüntetést szervező Magyar Bírói Egyesület környékén ahogy már megírtuk, korábban is mozogtak olyan bírók, akik vagy botrányos kijelentéseikkel, vagy rendszerellenes kirohanásaikkal hívták fel magukra a figyelmet. A Mabiét éveken át a pártállami múlttal rendelkező Makai Lajos vezette. Ahogyan a demokrata.hu cikkéből is kiderül, a Mabie látszólag a legnagyobb bírósági érdekképviseleti egyesület több mint ezer taggal, ám a szervezetet ismerő forrásaink szerint a többség “fantom tag”. Ez azt jelenti, hogy egy viszonylag szűk kört leszámítva senki sem gyakorolja tagsági jogait. - Amikor bíróvá neveztek ki, a helyi “pártbizalmi” az orrom alá tolt egy belépéséi nyilatkozatot, azzal, hogy ez a szokás, itt mindenki belép, de ne aggódjak, semmi kötelezettséggel nem jár, viszont néha vannak tök jó közösségi programok, pl. Az OBH által finanszírozott sportnap. Szóval beléptem, de igazából azt sem tudom, hogy tag vagyok-e még? - mondta korábban kérdésünkre egy bíró.

https://x.com/tuzfalcsoport/status/1887446654510309565?s=61