Tűzfalcsoport posztja

Kötelezően és önkéntességbe csomagolva is fizetnek a németek szolidaritási hozzájárulást Ukrajnának

A háború kitörése óta a német kormány által nyújtott közvetlen és közvetett hozzájárulás az ukránoknak több tucat jogcímen történik, az egyes minisztériumok, továbbá a szövetségi államok, önkormányzatok és vállalatok által nyújtott támogatások mellett a német polgárok is - közvetve és közvetlenül - kénytelenek finanszírozni Ukrajna háborúban tartását.

„A különleges események különleges intézkedéseket igényelnek. Egy Ukrajna-szolidaritási pótdíj, mint a jövedelemadóban a katonai segélyre kivetett pótdíj, egy lehetséges válasz lenne erre a kihívásra” - jelentette ki Monika Schnitzer, a német kormány gazdasági szakértője tavaly év végén. "Lehet, hogy egy ilyen intézkedés nem lesz népszerű, de jobb most cselekedni, mint amikor Oroszország agressziója hirtelen egészen más intézkedéseket követel" - mondta akkor a közgazdászprofesszor. A javaslat azóta nem került konkrét bevezetésre, azonban különböző formában a német polgárok mégis megfizetik a háborúpárti kormányzati lépések következményeit.

Németországban ismert a szolidaritási pótdíj vagy felár fogalma, amely egy úgynevezett „kiegészítő adó”, és amelyet a jövedelemadó és a társasági adó formájában vetnek ki. 1998 óta minden adófizetőnek, akinek a jövedelemadója meghaladja a mentességi küszöböt, szolidaritási pótdíjat kell fizetnie. Az alacsony és közepes jövedelműek terheinek enyhítése érdekében a szövetségi kormány 2024-ben jelentősen megemelte a mentességi határokat: 18 130 EUR (egyéni elbírálás esetén) és 36 260 EUR (közös elbírálás esetén), ugyanakkor az átlag németországi munkavállalónak a bruttó keresetéből levont személyi jövedelemadó, szolidaritási adó és az esetleges egyházi adó a keresetének akár a 35-40%-át is kiteheti. A Tax Foundation szerint a felső SZJA határ 47,5%.

A szolidaritási pótdíj alapvetően az újraegyesítés finanszírozására szolgált, ugyanakkor folyamatosan támadják az intézményt, sőt újabban a szövetségi Alkotmánybíróság is vizsgálhatja a létjogosultságát. A még hivatalban lévő kormány kitart mellette, Andreas Audretsch a még kormányon lévő zöldek képviselő hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány feladatai nem csökkentek. Példaként említette az infrastruktúra bővítése, az ukrajnai háború és a klímaválság miatti többletköltségeket.

A direkt háborús szolidaritási adó tehát, ahogy arra a Focus-online elemzése is rámutat, nem találkozik különösen az alacsonyabb jövedelműek akaratával. Ennek ellenére rendszeresen lehet arról hallani, hogy a német munkavállalóktól a munkaadók indirekt módon az ukrajnai háború kapcsán vonnak le a bérükből.

Utánajártunk a dolognak és végül németországi forrásaink igazították el a kérdésben. Az egyik "trükk" az, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán Ukrajnát a cégek "önkéntesen" támogathatják. Ezért adókedvezményben részesülnek, azonban a munkavállalók csupán gyakorlatilag csak az elvonással szembesülnek. A szövetségi Pénzügyminisztérium szerint a hozzájárulások formái és szempontjai az alábbiak:

Adomány = önkéntes pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulás jótékonysági célokra.
Az adományok adólevonásának feltételei: Adományozás jótékonysági szervezetnek + adományozási bizonylat. Ahhoz, hogy adományok levonhatók legyenek az adóból, jótékonysági szervezetnek kell adományozni, és az adományt adományozási bizonylattal kell igazolnia.

️Kijelenthető tehát, hogy nem csupán a tehetősek, de az átlag német munkavállaló is viselő a háborúpártiság terheit. Mindezek mellett Németország az ukrajnai háború következményeivel küzd: az emelkedő gázárak, a csökkenő ipari termelés és a milliárdos segélyek megterhelik a gazdaságot. A polgárok pedig évente 2600 eurót veszítenek az energiakrízis következtében a német közszolgálati média szerint.