Az egyetemi világ továbbra is a balliberálisok fellegvára, folyamatos a hallgatók politikai “érzékenyítése”

️ Az elmúlt években számtalan konkrét példát ismerhettünk meg abban a tekintetben, hogy állami egyetemen dolgozó oktatók el akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy az ország nem a megfelelő irányba halad. Ezek a figurák a figyelemért cserébe hajlandóak olykor egészen nagyokat mondani, aztán meg saját maguk hatása alá kerülve papagáj módjára ismételgetni a „vészjósló figyelmeztetéseiket”.

Az egyik ilyen vészmadár dr. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, nemrégiben egy az ELTE vezetése által is helyre tett elfogult, szakmaiatlan személyeskedéssel járatta le magát. Az általa vetetett „Műhely” sem vádolható éppen függetlenséggel, a partnerei között megtaláljuk Nyílt Társadalom Alapítványt, az Átlátszót (ahol személyi összefonódás is van), a CEU-t, a TASZ-t, és az EKINT-et is. Utóbbi nem meglepő, hiszen Polyákot Majtènyi embereként emlegették már 10 évvel ezelőtt is.

2017-ben is a következőket pedig ezt írta egyik Facebook posztjában Király Miklós, az ELTE Jogi Karának volt dékánja: „az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány és nemzeti konzultáció pusztító hatással van Magyarország megítélésére az Európai Unióban, és ma még nehezen felmérhető diplomáciai károkat okoz.” Ugyanebben az évben Király a CEU mellett állt ki egy “nyílt levélben”, egyúttal a magyar felsőoktatás rendszerét szidalmazva, kitérve arra, hogy már nincsen egy magyar egyetem sem az 500 elit intézmény között. Megjegyzendő, hogy ELTE ÁJK-n, azon belül az Alkotmányjogi Tanszéken hemzsegnek a “rendszerkritikus” tanárok. Így ne lepődjön meg senki, ha a volt és jelenlegi oktatók között ott találjuk ismert közéleti szereplők így Polyák Gábor, Vig Dávid, Fleck Zoltán, Antal Attila vagy éppen Tordai Csaba nevét.

De nemzetközi vonalon is aktívak az oktatók. Bán-Forgács Nóra, aki jelenleg az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa 2023-ban a Texasi Egyetem jogi karán adott elő, ahol a „Magyarország demokratikus hanyatlása dióhéjban” volt az esemény témája. Bán-Forgács Nóra arról beszélt a texasi egyetemistáknak – legalábbis az előadás elején –, hogy 2010-ben a Fidesz abszolút többséget szerzett a választásokon, és ezt a felhatalmazást arra használta fel, hogy új alkotmányt adjon az országnak „a civil társadalom és az ellenzék bevonása nélkül”. Hozzátette, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény önmagában és egyes paragrafusait tekintve is óriási nemzetközi kritikát kapott, még azzal együtt is, hogy a „korábbi, demokratikus alkotmány” egy része átkerült az új jogszabályba.

„Szankcionálható-e a jogállamiság megsértése a tagállami jogok korlátozásával, illetve megvonásával?” Ez a kérdés pedig a 2023. augusztus 30-31. között Baján megrendezett Alkotmányjogászok Harmadik Országos Vándorgyűlésének egyik fő felvetése volt, az esemény fő témája „a magyar jogállamiság az európai uniós jog tükrében” volt. A rendezvény szervezői a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE), a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi- és Nemzetközi Tanulmányok Kara Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke voltak.

A rendezvényen elhangzó előadások címei alapján is már határozott képet kapunk a hazai “szakmai viszonyokról”:
- Jogállamiság és akadémiai szabadság az uniós eljárások összefüggésében;
-A jogállami fordulattól az európai uniós értékközösségig és tovább - jogállam-fogalom Magyarországon és az Unióban;
- Jogállamiság és európai értékek kontra gyermeki jogok nélküli gyermekvédelem koncepciója;

https://x.com/tuzfalcsoport/status/1858094330667253996?s=46