Az adófelajánlások alapján megrendült az emberek bizalma a külföldről finanszírozott NGO-kban

Bár a „baloldali civil egyesületek, alapítványok” –külföldről, főként Soros György által finanszírozott civil szervezetek – gyakran hangoztatják, hogy a magyar társadalom nevében beszélnek és a civilek érdekeit képviselik. De ha mélyebben utánamegyünk, akkor azt látjuk, hogy a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Az adatokból világosan látszik, hogy a magyar lakosság valójában alig támogatja ezeket a szervezeteket, és életben maradásukat elsősorban a külföldről érkező jelentős anyagi támogatások biztosítják.
Az, hogy egy civil szervezet mennyire mélyen beágyazott a társadalomban, jól mérhető azzal, hogy hány adófizető dönt úgy, hogy adója 1%-át egy adott szervezet számára ajánlja fel. Ez az arány pontos képet ad a szervezet társadalmi támogatottságáról, hiszen a felajánlás egyfajta bizalmi szavazatként is értelmezhető: a polgárok így fejezik ki, hogy fontosnak tartják az adott szervezet munkáját. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024 szeptemberében tette közzé az szja 1%-os felajánlásokat, és az eredmények rávilágítanak arra, hogy a Magyarországon működő NGO-k társadalmi támogatottsága meglehetősen csekély.

2024-ben több mint 1,7 millió adófizető ajánlotta fel adója 1%-át különböző civil szervezeteknek, összesen több mint 17milliárd forint értékben. A legnagyobb támogatást a Partizánkapta, őt követi az Országos Mentőszolgálat Alapítvány.
Megnéztük, hogy azok a rendszerint nagyon hangos, amerikai,vagy külföldi finanszírozású szervezetek, mint például az Amnesty International, vagy a Helsinki Bizottság mekkora támogatást is kaptak. Hiszen ők általában a teljes magyar társadalom nevében szoktak beszélni. De erre semmilyen indokuk nem kéne, hogy legyen, hiszen a magyar adófizetők nemhogy növelték volna a támogatásukat az irányukba, épphogy 2024-re csökkentették. Az adatokból szépen kirajzolódik, hogy a baloldali álcivil szervezetekbe egyre kevésbé bíznak a magyar emberek.

Kik, mennyi támogatást kaptak a magyar adófizetőktől?

Az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány, amely az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) egyik kedvezményezettje, az elmúlt években több tízmillió forint támogatást kapott Soros György alapítványaitól. Ugyanakkor 2024-ban mindössze 10 magyar adófizető ajánlotta fel nekik adója 1%-át, ami csupán 87 ezer forint támogatást jelentett. Ez a szám azt mutatja, hogy bár a szervezet jelentős külföldi támogatásokban részesül, a hazai társadalmi támogatottsága rendkívül alacsony. Az Eötvös Károly Intézet nevében általában Majtényi László szokott beszélni, és rendre bérelt helye van a balos lapok címlapjain. A szervezet Soros Györgyöt külön köszöntötte a születésnapja alkalmából (lásd lenti fotó).

A Transparency International Magyarország szintén egy külföldről támogatott szervezet, amely rendszeresen korrupciós jelentéseket tesz közzé, és kritikáit főként a magyar kormány tevékenységére irányítja. Ennek ellenére 2024-ban mindössze 329 ember támogatta a szervezett, ami 4,9 millió forintot jelentett. Az Amnesty támogatottsága csökkenő tendenciát mutat, 2023-ban ez a szám még 387 támogatót jelentett és 5,5 millió forintot. Bár ez az összeg önmagában nem elhanyagolható, de a szervezet költségvetésének jelentős részét külföldi támogatásokból fedezik, beleértve az amerikai nagykövetségtől és a Nyílt Társadalom Alapítványoktól érkező forrásokat. Jól látszik viszont, hogy a szervezet nem működne a magyar emberek támogatásából.
A K-Monitor Közhasznú Egyesület szintén hasonló helyzetben van. A szervezet, amely a korrupcióellenes harcot tűzte zászlajára, mindössze 116 adófizetőtől kapott támogatást, összesen 1,7 millió forint értékben. Ez az összeg szintén messze elmarad attól a támogatástól, amelyet külföldi szervezetektől kaptak, beleértve a National Endowment forDemocracy-t (NED) és a The Sigrid Rausing Trust-ot. A K-Monitor működésének jelentős részét ezek a külföldi források biztosítják, nem pedig a magyar lakosság támogatása.
Szintén csökkenőben van a társadalmi támogatottsága, hiszen 2023-ban 144 fő támogatta őket, szemben az idei 116-al.

A Magyar Helsinki Bizottság, amely a liberális jogvédő mozgalmak egyik legismertebb szervezete, 2024-ben 695adófizetőtől kapott támogatást, összesen 8,5 millió forint értékben. Bár ez az összeg több, mint amit sok más „dollárcivil” kapott, a szervezet teljes költségvetéséhez képest elenyésző, hiszen a Magyar Helsinki Bizottság is jelentős külföldi forrásokra támaszkodik, beleértve az Európai Uniót és különböző nemzetközi szervezeteket.
Érdekességként itt is érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban még 10 millió forintnyi összeget kaptak 1 százalékos felajánlásból, és sokkal több ember is támogatta őket.
Az Amnesty International Magyarország is gyakran hivatkozik arra, hogy a civil társadalom támogatását élvezi, azonban a valóság mást mutat. 2024-ben mindössze 385adófizető ajánlotta fel adója 1%-át, ami összesen 3,8 millió forintot jelentett. Ez az összeg eltörpül a nemzetközi szervezetek – például az Európai Bizottság – által nyújtott támogatások mellett, amelyek nagyságrendekkel nagyobbak.

Az Alternatív Közösségek Egyesülete, amely az utóbbi években aktívan részt vett különböző társadalmi mozgalmakban, például az akkumulátorgyárak elleni tüntetések szervezésében, mindössze 54 adófizetőtől kapott 446 ezer forint támogatást. Ugyanakkor a Nyílt Társadalom Alapítványok több száz millió forintos támogatást biztosítottak számukra az elmúlt években, ami jól mutatja, hogy a szervezet fennmaradása elsősorban külföldi forrásoknak köszönhető.
Az ARTEMISSZIÓ ALAPITVÁNY, amely alapvetően migránsokkal és különféle kisebbségek jogvédelmével foglalkozik összesen 55 magyar embertől kapott támogatást 465 ezer forint értékben.
Ez azért is érdekes, mert ha megnézzük az Artemisszió Alapítvány weboldalát, akkor azt látjuk, hogy lényegében a teljes globális Soros-hálózat támogatja őket.

A Közélet Iskolája Alapítvány, alapvetően a magyarországi Soros szervezetek HUB-jaként működik, különféle akciókat, képzéseket szerveznek. Ők erősen kormánykritikus hangot ütnek meg, de még így is 2024-ben összesen 74 darab magyar adófizetőt tudtak rávenni arra, hogy támogassák az ügyüket.

Ez az egyesület azért érdekes, mert ők együttműködésben állnak azokkal a fő amerikai donorokkal, akik Magyarországon támogatják a baloldali pártokat is.

Megtalálható a támogatóik között az OSI, az Action ForDemocracy és a NED is. Ezeknek a szervezetek mind közük volt a 2022-es parlamenti választások idején felmerülő gyanús pártfinanszírozási botrányhoz is, amikor ugyanis kiderült, hogy több milliárd forinttal támogatták a baloldali összefogást.

A fenti példák egyértelműen rámutatnak arra, hogy a Magyarországon működő külföldről támogatott civil szervezetek társadalmi beágyazottsága rendkívül alacsony. Bár gyakran hivatkoznak arra, hogy a magyar társadalom nevében szólalnak fel, valójában csak egy nagyon szűk réteg támogatja őket. A több százezer, sőt milliós külföldi támogatások nélkül ezek a szervezetek nem tudnának fennmaradni.

Ez a helyzet különösen szembeötlő, ha összehasonlítjuk az ilyen szervezetek támogatottságát azokkal a civil szervezetekkel, amelyek valóban széles társadalmi támogatást élveznek. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, amely közel 34 ezer adófizetőtől kapott támogatást, világosan mutatja, hogy mekkora különbség van a tényleges társadalmi támogatottság és a külföldről finanszírozott szervezetek között. A magyar lakosság, ahogy az adatok is mutatják, inkább olyan szervezeteket támogat, amelyek valós és kézzelfogható segítséget nyújtanak a mindennapi életben.

https://x.com/tuzfalcsoport/status/1836359554491191463?s=46