A tiszás államfő lánya a NER alkalmazásában volt Brüsszelben

️Nemrég összefüggést tártunk fel Baka András közeli hozzátartozója és Nagy Márton minisztériuma között, amelyből kiderült, hogy milliós támogatást kapott a köztársasági elnök lánya. Az újabb információk fényében egy jogilag nem, viszont morálisan erősen kritizálható tény derült ki a báb-államfő családjáról.

2010 után, Tarlós István főpolgármesterré választását követően a főváros brüsszeli képviseletének feladata a főváros érdekeinek képviselete volt az uniós intézményeknél, a relevant jogszabályalkotás figyelemmel kísérése, pályázati lehetőségek kihasználása és szakmai párbeszéd folytatása. A munkatársak főszabályként bérét a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat fizette, nem az uniós intézmények vagy a Régiók Bizottsága (CoR).

Baka Ágnes 2011-ben a Budapest Főváros brüsszeli képviseletén dolgozott, a delegációvezető mellett. A nyilvánosan elérhető dokumentumok és az akkori rendezvényanyagok alapján például a 2011. május 26-i „Budapest, Get Engaged!” című esemény programján a szervezők között szerepelt.

Mit csinál pontosan a magyar delegáció a Régiók Bizottságában?

A Régiók Európai Bizottsága (CoR) az EU tanácsadó szerve, amely a tagállamok helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselőiből áll. Magyarország 12 rendes és 12 póttaggal rendelkezik. A tagokat a magyar kormány javasolja, az EU Tanácsa nevezi ki ötéves időtartamra. Feladatuk, hogy a helyi és regionális érdekeket képviseljék az uniós döntéshozatalban: véleményeket fogalmaznak meg azokban a jogalkotási kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik a régiókat és településeket (kohéziós politika, strukturális alapok, környezetvédelem, közlekedés, oktatás, foglalkoztatás stb.).

A CoR tagjai nem kapnak fizetést a Régiók Bizottságától. Az uniós költségvetésből csak az ülésekhez kapcsolódó utazási költségeket és napidíjakat/térítéseket kapják. A tényleges jövedelmük a hazai választott tisztségükből (az akkori konkrét esetben generálisan a főpolgármestertől, Tarlós Istvántól) származik. A nemzeti delegáció munkáját koordináló titkársági/támogató személyzet jellemzően a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagy az önkormányzatok keretében dolgozik, és azok bérkeretéből kapja a fizetését.

A 2011-es időszakban a fővárosi képviselet és a CoR magyar delegációja között természetes szakmai átfedés volt (közös események, lobbitevékenység, regionális érdekek képviselete), de a Budapest-képviselet munkatársai nem a CoR magyar delegációjának hivatalos tagjai vagy titkársági alkalmazottai voltak.

Baka András és a Fidesz viszonya akkoriban

Baka András tiszás köztársasági elnök 2009 júniusától a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. 2010 után, a második Orbán-kormány igazságszolgáltatási reformjai idején nyilvánosan és szakmai minőségében kritikát fogalmazott meg több kulcselemmel kapcsolatban: a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállításáról, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerinte központosító szerepéről, valamint a bírói függetlenséget érintő változásokról.

2011-ben az Alaptörvény átmeneti rendelkezései és a Legfelsőbb Bíróság Kúriává történő átnevezése révén a mandátumát idő előtt megszüntették (eredetileg 2015-ig szólt volna). Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) későbbi ítéleteiben (2014, majd 2016-ban jogerősen) megállapította, hogy a megbízatás megszüntetése sérti a véleménynyilvánítás szabadságához és a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, és hogy a lépés összefüggésben állt a bírálataival.

Baka András már 2010–2011-től, a Fidesz-kormány első igazságszolgáltatási reformjainak kezdetétől nyilvánosan és határozottan bírálta a kormány lépéseit. 2011. november 3-án az Országgyűlésben elmondott beszédében még élesebben fogalmazott az Országos Bírósági Hivatal létrehozásáról: „A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában. De példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is.” Hangsúlyozta, hogy a sarkalatos törvényeknek „ne egy-egy párt, partikuláris szervezet vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit” kellene szolgálniuk.

Később, 2011 decemberében kritikai megjegyzéseit mér így összegezte: „A magam szerény eszközeivel az Országgyűléshez… próbáltam figyelmeztetni a kétharmados politikai hatalom birtokosait, hogy lépéseik a jogállam lebontásához vezetnek.”

Megjegyezve, hogy a fenti gondolatok 2026-ban sokkal aktuálisabbak, mint valaha és sajnálatos módon egy valóban a szocialista diktatúra időszakát idéző erőszakos és autokratikus rezsim kiépítéséhez asszisztál és dörgölőzik Baka András.