A tiszások gyűlöletcunamit zúdítottak a papokra Magyar és Erdő kézfogása után

️ Magyar Péter követőinek nagyon nem jött be a miniszterelnök dörgölőzése a katolikus egyházhoz és ennek a kommentszekcióban erőteljesen hangot is adtak..

2026. augusztus 20-án, a Tisza közössége Facebook-oldalain megjelent több fénykép, amely Magyar Péter miniszterelnök és Erdő Péter bíboros, prímás Szent Jobb-körmeneten való köszöntését ábrázolja. A birtokunkba jutott kommentek döntő többsége ezzel szemben szélsőségesen ellenségesen reagált. A hozzászólásokban személyes sértések, dehumanizálás, pedofília-vádak és fizikai büntetés kívánása dominált. A miniszterelnök katolikus egyházfőhöz való közeledését a Tisza közösség komment-szekciójában felháborodás és gyűlölet követte.

Megdöbbentő gyalázkodáshullám

Dominálnak a személyes sértések, a pedofília-vádak, a dehumanizálás és a fizikai büntetés kívánása. Válogatott példák szó szerint:
• „Ez a pap egy undormány.” (I. T.)
• „Az ilyen csuhások miatt kerülgeti az embert a hányinger!!! … az nem is ember!!!” (G. L.)
• „Mocskos kétszínű csuhás!” (T. D.)
• „Az volna kérésem Miniszterelnök Úr:: vigyázz az Egyház vezetőivel… S közöttük van a legtöbb:: meleg S pedofil!!!” (R. H.)
• „Ez egy pedofilsimogató szarházi tetű!” (Cs. J.)
• „Akkor hiszek a papoknak ha mindet kasztrálják” (E. T.)
• „Már rég le kellett volna léptetni! … De egy véletlen baleset segítene.” (A. B.)
• „A büdös csuhás undorító féreg” (A. H.)
• „Ez az Erdő Petyka, egy hulladék ember.” (B. G.)
• „Gerinctelen pedofideszes… szégyen ez az ember!” (N. G. A.)

A kommentek jelentős része az egész katolikus egyházat „élősködő szektának”, „fideszcsicskának” vagy „pedofilok búvikának” nevezi, és követeli az állami támogatás megszüntetését vagy a klérus eltávolítását.

Jogi keretek

A magyar Büntető Törvénykönyv több tényállása is érintett lehet. A Btk. 332. § szerinti közösség elleni uszítás akkor valósulhat meg, ha a közlés erőszakra vagy gyűlöletre uszít valamely vallási közösség ellen. A legfelsőbb bírói gyakorlat szerint a dehumanizáló, erőszakot kívánó megfogalmazások – például a kasztrálásra, „véletlen balesetre” vagy „undorító féregre” utaló szövegek – átléphetik a véleménynyilvánítás határát. Emellett a Btk. 226–227. § szerinti rágalmazás és becsületsértés is felmerülhet, mivel a konkrét személy, Erdő Péter elleni, valótlan vagy sértő állítások (pedofília, „hulladék ember”) magánindítványra büntethetők. A Btk. 215. § a vallásgyakorlás megzavarásáról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján a vallási közösség méltóságának súlyos megsértése is értékelhető.

A Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az online platformokon megjelenő, nagy nyilvánosság előtt tett, ismétlődő és intenzív gyűlöletbeszéd nem élvezi a véleményszabadság teljes védelmét, ha a közlés célja a megfélemlítés vagy a közösség lealacsonyítása.

Nemzetközi szinten az Emberi Jogok Európai Egyezménye 9. cikke a vallásszabadságot, 10. cikke pedig a véleménynyilvánítás szabadságát védi; a két jog együttesen érvényesül. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetes gyakorlata szerint a véleményszabadság nem terjed ki a gyűlöletbeszédre, különösen akkor, ha az erőszakra uszít vagy egy vallási csoportot dehumanizál. Ezt erősítik meg többek között az Erbakan v. Törökország, a Gündüz v. Törökország és a Féret v. Belgium ügyekben hozott ítéletek. A „kasztrálás”, „véletlen baleset” vagy hasonló jellegű közlések a 10. cikk (2) bekezdésének korlátozási körébe eshetnek, mert sértik mások jogait és a közrendet. A bíróság hangsúlyozza: a vallási vezetők kritikája megengedett, de a személyes méltóság és a közösség elleni uszítás határa átléphető, ha a közlés intenzitása és terjedése jelentős.

A hazai bíróságok az európai bírói gyakorlatot követve egyre gyakrabban állapítanak meg felelősséget online gyűlöletbeszéd esetén, különösen akkor, ha a kommentek ismétlődően és nagy nyilvánosság előtt jelennek meg.