Egy kérdés: van-e ex-ügynök az államfő jelöltek között?

️A köztársasági elnöki tisztség a magyar közjogi rendszer egyik legmagasabb rangú méltósága. Az Alaptörvény szerint az államfő a nemzet egységét fejezi ki, őrködik az alkotmányos rend felett, és számos, a mindennapi politikától független hatáskört gyakorol. Éppen ezért a tisztség betöltőjének – és a jelölteknek – a személye iránt különösen indokolt a közbizalom és feddhetetlenség megléte.

Ebben a helyzetben különösen időszerű egy egyszerű, de súlyos kérdés: minden köztársasági elnökjelölt esetében garantálható-e, hogy nem működött együtt a kommunista diktatúra titkosszolgálataival?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kérdés rendkívül aktuális, hiszen a Tisza-kormány kezdeményezésre a Parlament 2026 júliusában törvényt fogadott el az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. A döntés értelmében a polgári és a katonai elhárítás (a korábbi III/II. kémelhárítás, III/III. belső elhárítás, III/IV. katonai elhárítás és kapcsolódó szervek) hálózati személyeinek, tartótisztjeinek és a beszervezési adatoknak egy része 2026. október 22-től, másik része az év végéig kutathatóvá és nyilvánossá válik. A hatos kartonok, a mágnesszalagok leíró adatai, majd a B-dossziék és értékelő dokumentumok fokozatosan elérhetőek lesznek.

A jogalkotó maga is elismerte, hogy ezek közérdekű adatok. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez mindenkinek joga van. A legmagasabb közjogi méltóságra jelölt személyek esetében ez a jog különösen indokolt: a tisztség jelentősége, a nemzet egységét képviselő szerep és a múltbeli diktatúra szolgálata közötti esetleges kapcsolat a demokratikus kontroll legtermészetesebb tárgya.

Jelenleg a jelölési folyamat zajlik. A nyilvánosság előtt felmerült nevek kapcsán egyikükről sem áll rendelkezésre jelenleg olyan nyilvános, hiteles adat, amely bizonyítaná a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdés feltehető volna.

A közérdekű információhoz való jog keretében jogosult a közvélemény – és a jelölő szervezetek – arra, hogy a jelöltek vagy a jelölő frakciók egyértelműen nyilatkozatot tegyenek:

– lefolytattak-e saját ellenőrzést a jelölt állambiztonsági múltjáról,

– van-e a jelölt tudomása bármilyen beszervezési kísérletről vagy hálózati kapcsolatról,

– vállalják-e, hogy a hamarosan nyilvánosságra kerülő iratok fényében is állják a szavukat.

A tisztség jelentősége nem engedi meg a „majd kiderül” hozzáállást. A köztársasági elnöknek nem csupán a jelenlegi alkotmányos rend védelmezőjének, hanem a diktatúra és a demokrácia közötti cezúra hiteles képviselőjének is kell lennie. Ha a kormány maga is indokoltnak tartja a polgári és katonai elhárítás aktáinak nyilvánosságát, akkor ugyanez a logika érvényes a legmagasabb közjogi tisztségre jelölt személyekre is.

A kérdés tehát nem vád, hanem a demokratikus átláthatóság legtermészetesebb követelménye. A válaszadás a jelölők és a jelöltek felelőssége. A közvéleménynek pedig joga van tudni, hogy a leendő államfő esetében ez a garancia fennáll-e.