Magyar Péter fél elvégezni a piszkos munkát

️A 24. hu megírta, hogy az általuk megkérdezett bíráknak nem tetszik Magyar Péter alkotmánymódosító terve, amely szerint a bírák kétharmada kezdeményezhetné a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását.

A miniszterelnök a Facebookon kommentelte a 24. hu cikkét és rámutatott, hogy “ nem az összes bíró kétharmadának szavazata fog kellene a visszahíváshoz, hanem a szavazáson részt vevő bírók kétharmada”.

A Tűzfalcsoport jogi szakértői szerint érzékelhető, hogy Magyar Péter fél elvégezni a piszkos munkát. Ezt tette az Alkotmánybíróság elnöke esetében is, hiszen a 70 éves nyugdíjkorhatár átmenet nélküli bevezetésével nem csupán az elnök, hanem három alkotmánybíró eltávolítására is sor kerül, noha ez ellentétes az európai unió jogával és az Európai Unió Bírósága ezt a megoldást több döntésében megtiltotta.

Magyar Péter fél attól, hogy a 2700 bíró kétharmada nem támogatná a jogellenes elmozdítást, ezért elég összehívni két tucat Tisza szimpatizáns bírót és ők dönthetnek kétharmaddal a két vezető sorsáról. Még örülhetünk, hogy a szavazásra nem a Facebook beiktatásával kerül sor. Ennyit a jogállamiságról, a Tisza szakmai hátteréről és az emberséges Magyarország programról…

Uniós jogi háttér

Az Európai Unióban a bírói függetlenség a jogállamiság (EUSZ 2. cikk) és a hatékony jogvédelem (EUSZ 19. cikk (1) bekezdés, valamint az Alapjogi Charta 47. cikke) sarokköve. A tagállamok ugyan szabadon szervezhetik igazságszolgáltatásukat, de a nemzeti bíróságoknak – különösen uniós jog alkalmazásakor – függetlennek és pártatlannak kell maradniuk, mind a külső (politikai), mind a belső befolyástól mentesen. Az Európai Unió Bírósága (EUB) ezt a követelményt több ítéletében is hangsúlyozta.

A bírák mandátumát és nyugdíjkorhatárát érintő hirtelen, átmenet nélküli változások különösen érzékeny területet képeznek. Magyarországon 2011–2012-ben az általános bírói nyugdíjkorhatárt 70 évről 62 évre csökkentették, ami több száz bíró kényszernyugdíjazását eredményezte. Az EUB a C-286/12. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben 2012. november 6-án hozott ítéletében megállapította, hogy ez az intézkedés sérti a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelv 2. és 6. cikkét, mert indokolatlan, aránytalan életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

A magyar Alkotmánybíróság ugyanezt a reformot a bírói függetlenség sérelmeként értékelte (33/2012. (VII. 17.) AB határozat). A Velencei Bizottság (Európa Tanács) már korábban, 2012-es véleményében (CDL-AD(2012)001) kritizálta a reformot, és hangsúlyozta, hogy a bírói mandátumok biztonságát (irremovability) csak kivételes, objektív indokok és megfelelő eljárási garanciák esetén lehet korlátozni.

Hasonló elvek vonatkoznak az Alkotmánybíróság tagjaira is, bár ők fix időtartamú alkotmányos tisztséget töltenek be, és nem feltétlenül tartoznak a fenti foglalkoztatási irányelv hatálya alá. Az uniós jog és a Velencei Bizottság standardjai szerint a mandátumok hirtelen, átmenet nélküli megszüntetése vagy nyugdíjazása sértheti a jogbiztonságot és a függetlenség látszatát. Az EJEB a Baka kontra Magyarország ügyben (2016) már kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének alkotmányos reformmal történő eltávolítása – megfelelő bírói felülvizsgálat nélkül – sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A lengyel esetekben (pl. C-619/18. sz. Bizottság kontra Lengyelország) az EUB kifejezetten megállapította, hogy a bírói mandátumok időtartamát befolyásoló szabályok, amelyek lehetővé teszik a korai eltávolítást vagy a mandátum meghosszabbítását a végrehajtó hatalom vagy a törvényhozás belátása szerint, sérthetik az EUSZ 19. cikkét és az Alapjogi Charta 47. cikkét, ha ez aláássa a függetlenség objektív látszatát.

Jelenlegi helyzet Magyarországon

Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hagyományosan széles adminisztratív hatáskörökkel rendelkezik (bírói kinevezések, előmenetel, értékelés, fegyelmi ügyek), ami miatt az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság évek óta kritizálja a rendszert a bírói függetlenség gyengesége miatt. A 2023-as igazságügyi reformcsomag (a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz uniós forrásaihoz kötött mérföldkövek részeként) az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepének erősítését célozta, hogy ellensúlyozza az OBH elnökének koncentrált hatalmát.

A Kúria és az OBH vezetőinek bírói kezdeményezésre történő megválasztása - és nem idő előtti leváltása! - elvben erősítheti a bírói önigazgatást, ami összhangban állhat az európai ajánlásokkal. A részletszabályok azonban döntőek:
• Hány bíró szükséges a kezdeményezéshez?
• Milyen a pontos szavazati küszöb (összes bíró vagy a szavazáson részt vevők kétharmada)?
• Milyen a határozatképesség és a részvételi arány?
• Milyen objektív kritériumok alapján történhet a visszahívás?
• Van-e hatékony bírói felülvizsgálat és átmeneti garancia a jelenlegi mandátumokra?

Ha a mechanizmus lehetővé teszi, hogy kis létszámú, politikailag motivált csoport alacsony részvétel mellett döntsön, vagy ha azt a jelenlegi vezetők „eltakarítására” használják objektív indok nélkül, az ellentétes lehet az uniós függetlenségi standardokkal. Az uniós jog nem ír elő konkrét visszahívási mechanizmust, de megköveteli, hogy bármilyen reform ne ássa alá a jogállamiságot és a hatékony jogvédelmet. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben és a feltételességi mechanizmus keretében rendszeresen monitorozza ezeket a kérdéseket.

A bírói függetlenség uniós védelme nem a status quo fenntartását jelenti, hanem azt, hogy minden változásnak – legyen szó nyugdíjkorhatárról, mandátumokról vagy visszahívási eljárásokról – átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megfelelő garanciákkal körülbástyázottnak kell lennie. Az átmenet nélküli, személyre szabott hatású megoldások történelmi tapasztalatok alapján már többször ütköztek uniós és strasbourgi elvárásokba. A részletszabályok és a végrehajtás minősége fogja eldönteni, hogy a tervezett módosítás erősíti-e vagy gyengíti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét az uniós mércék szerint.